Pont az ilyen történetek miatt szeretem a rövid, és persze a francia könyveket. Olyan jól esik ennyire különlegese és egyedi történeteket olvasni. Kár is lenne tagadni, a Remény kalózai teljesen magával ragadott, és ami azt illeti, felejthetetlen élményt nyújtott, emeleltt el is gondolkodtatott az életről.

* Kíváncsi lettél? Ide kattintva kedvezményesen beszerezheted! *

A könyv nagyon súlyos témát taglal, így kissé aggódtam, hogy képes lesz-e az írónő mindezt a lehető legjobban átadni. Nos, ezzel abszolút nem volt probléma. Sőt! Emelem a kalapom, amiért egy ilyen szörnyű betegségről ennyire hitelesen és jól tudott írni Anne Percin, miközben minden oldalról körbejárta a témát. És mindezt csak százhúsz oldalban – ráadásul úgy, hogy nem maradt hiányérzetem sem. Géniusz ez a nő.

No de miről szól a könyv? Tania éli a majdnem átlagos tizennégy évesek életét, elevickél a suliban, idegesíti az anyja, az apukája már az új családjával él, egy srác nyüzsög körülötte a suliban, próbál felnőni, csak a szokásos. Aztán egy nap az anyja kórházba megy, titkolózik, majd végül bevallja: mellrákja van. És innen hogyan tovább?

Nagy örömömre a regény nem a depresszióra helyezte a hangsúlyt, hanem sokkal inkább Tania karakterfejlődésére. A hebrencs kislányból a kötet végére egy érett majdnem felnőtt lesz, akit az anyja betegsége teljesen megváltoztat, méghozzá a jó irányba. Persze, megjelentek a kötetben a nehézségek, jó pár helyen a könnyeimmel küszködtem, de alapvetően ez egy nagyon életigenlő könyv, amiben Tania és az édesanyja is mindent megtesznek azért, hogy együtt maradhassanak.

A rák bemutatása nagyon hiteles lett, különösen az anya reakciói. Itt-ott nagyon komolyan elgondolkodtatott engem is, leginkább amikor Tania arról narrált, hogy az anyja betegsége miatt miért bánnak vele másként, és mennyire álszent tud lenni a világ, ha valamit nem tud megfelelően kezelni. Az igazgató és Tania beszélgetése volt a regény csúcspontja, egyszerűen imádtam, ahogy a lány kiállt az igaza mellett. És mennyire igaza volt, hogy nem tudjuk a helyén kezelni azt, ha valaki beteg.

Kaptunk egy kisebb romantikus szálat is, ami meglehetősen cuki volt, olyan édes kis első szerelem, ami meglehetősen ártatlan, de pont emiatt olyan fontos ebben az életkorban. De a lényeg mégis Tania szeméyiségfejlődésén volt, amit egyszerűen döbbenetesen jó volt végigélni. Akárcsak Tania és az édesanyja közös jeleneteit. Mert szerettem, ahogy kiállnak egymás mellett, ahogy együtt veszik fel a harcot a rák ellen, Tania pedig a korábbi hebrencssége dacára az anyja legfőbb támasza lesz.

Értékelés: 10/10

Életigenlő és vidám regény egy tinilányról, akit az édesanyja rákbetegsége seperc alatt felnőtté varázsol, miközben azért nem veszíti el önmagát. Persze, voltak szomorú jelenetek, de szerencsére nem ez dominált. Az i-re a pontot pedig az a rengeteg gondolat tette fel az emberekről, a világról, amin hosszasan lehetett agyalni olvasás után.

Hogy tetszik a borító? Szerintem csodálatosan szép, azért pedig külön pacsi, hogy a szimbólumnak jelentése is van.

Kinek ajánlom elolvasásra? Igazából mindenkinek. Sosem árt, ha megismerünk egy fontos regényt, ami ennyire csodálatosan foglalkozik ezzel a kemény témával.

* Kíváncsi lettél? Ide kattintva kedvezményesen beszerezheted a könyvet! *