Sok blogger nyilatkozott már a Blogturné Klubról, érkeztek negatív és pozitív megnyilvánulások is, illetve Deszy magáról a rendszerről is több cikkben írt.

A minap kaptam egy kedves levelet, amiben arról érdeklődtek, hogy mi az az 4 dolog, amit szeretek – és nem szeretek abban, hogy már három éve Blogturné Klub tag vagyok.

Nos, mivel az éremnek két oldala van, és ami jó, annak megvan az árnyoldala is, ezért összegyűjtöttem 4 dolgot, amit szeretek a Blogturné Klubban, de…

#1 – Hurrá, e-könyvek!

Pro: Imádom az e-book olvasómat. A már lassan három éve tartó szerelmünk töretlen, és iszonyú magas hőfokon izzik. Egyszerűen imádok kindle-n olvasni: magam állítom be a betűméretet és a sortávot is, nem kell könyvjelzőznöm, könnyű tartani, és egyszerűen totál kényelmes az egész. Annyira jó, hogy legálisan olvashatok e-könyveket. (A legtöbb kiadó e-ben küldi el a könyveket, amiért iszonyú hálás vagyok)

Kontra: Régen nem volt bajom azzal, hogy hagyományos papír könyveket olvassak. Viszont amióta megvan az e-book olvasóm, és totál hozzászoktam, valahogy nehezen tudom rávenni magam, hogy így olvassak el egy regényt. Ez pedig azért valahol szomorú. És nehézkes is, ha nem tudok valamit e-ben olvasni.

#2 – Megjelenés előtt olvasni

Pro: Igazán megtisztelő, hogy a BTK tagság miatt sok könyvet már a hivatalos megjelenés előtt elolvashatok. A legjobban ennek a Párválasztó 3 esetében örültem: kábé 5 nappal a megjelenés előtt már faltam a sorokat, amikor megjött a fájl, a boldogságtól szinte könnybe lábadt a szemem. És nem viccelek, ez halál komoly, madarat lehetett volna fogatni velem, mert számoltam vissza a napokat a megjelenésig.

Kontra: Sorozatok esetében megvan ennek is a maga veszélye. Van például olyan regény, amit 1.5 évvel a megjelenése előtt megkaptunk, de volt valamilyen probléma, és csak tavaly a Könyvfesztiválra jelent meg. Tehát értsd: az a sorozat folytatás, amire más „csak” 1 éve vár, én már legalább 2.5 éve. És nincs arra garancia, hogy sokkal hamarabb kapjuk meg a második részt, mert van, hogy a megjelenés előtt/után pár nappal esik be az e-könyv.

#3 – Közösségi élmény

Pro: Ez a része nagyon jó. Időnként jókat tudunk hülyülni a lányokkal, meg jó dolog az is, ha kibeszéljük az adott könyvet. Egyszerűen jó érzés egy csapathoz tartozni.

Kontra: Viszont együttműködni sokszor nehéz. Megvannak a viták, a súrlódások, amik legtöbbször a fáradtságból adódnak. Azt sem szeretem látni, hogy a háttérben lévő feladatok mennyisége nem egyenlően oszlik el. Viszont sokat tanul az ember a háttérben lévő vitákból, ami nem mindig kellemes, de ez is hozzátartozik a kerek egészhez.

#4 – Felelős vagy azért, amit írsz, ugye tudod?

Pro: Sok olyan blogturné van, ami már jóval a könyv megjelenése előtt elstartol. És bizony előfordul az is, hogy én írok először magyarul egy könyvről, ami azért elég megtisztelő tud lenni. Mert azért lássuk be, megvan annak a pozitív oldala, az elsők között lenni mindig jól esik, még akkor is, ha netán nem szívesen valljuk be.

Kontra: Iszonyatosan nagy felelősség mindez. Nem tartom magam kimondottan véleményvezérnek, de tudom, hogy vannak olyan olvasók, akik figyelik az értékeléseimet, és ha jót írok egy könyvről, felkerül a kívánságlistára, ha rosszat… akkor meg nem. És őszintén szólva, mindkettő veszélyes. Lehet, hogy amely könyvet én imádtam, ő nem fogja, de már megvette, és akkor miattam történt. Vagy a másik oldal: ha elveszem a kedvét a könyvtől, holott lehet ez lett volna élete élménye.

Mivel kevés más vélemény van az adott regényről magyarul, így bármelyik csapdába bele lehet esni, ami rám időnként nagy terhet rak. Ahogy az is, hogy tudom, a kiadók dolgozói – és ami sokkalta félelmetesebb – magyar könyveknél a szerzők is árgus szemekkel figyelik az értékelést. Ami azért rak egy kisebb-nagyobb felelősséget az emberre.