A blog egyik legnépszerűbbje lett az a cikk, ahol tíz olyan könyvborítót szedtem össze, ahol jobban tetszik a magyar, mint az eredeti. Elérkezettnek láttam az időt a második kiadásra.
Nem is volt nehéz tíz olyan borítóra lelnem, ahol a hazai grafikusok és tervezők munkái jobbnak bizonyultak a külföldi társaikénál. Íme, a képek!
Perihan Magden – Ali és Ramazán
A török eredeti verzió is jobban néz ki, de úgy érzem, a magyar jobban elkapta a regény hangulatát, a színei is tetszetősebbek, ahogy a tipográfia is. A figyelemfelkeltő sor pedig még hívogatóbbá teszi a könyvet.
Ben. H. Winters – Az igazság hajnalán
Az eredeti is szép, és hangulatos is a maga módján, de a hazaival nem vetekedhet.
Imádom a lány arcában megbúvó “történetet”, a kisváros részletét, a száguldó aszteroidát, az egyszerű tipográfiát. A látvány magával ragadó.
Kelley Armstrong – Biten: Megmarva
Sok amerikai borítója volt a könyvnek, ez a pirosas az egyik. Nem tetszik, a háttérben megbúvó farkas pedig nagyon creepy.
A magyar borító viszont figyelemfelkeltő, a cím egyszerűen gyönyörű, különösen az I és a T betűben lévő farkas. A sarokban is nagyon menő a piros vércsepp. Az egész borító a maga nemes egyszerűségében csodás.
Anne-Laure Bondoux – Csodák ideje
Imádtam ezt a könyvet, életre szóló élményt nyújtott. Ha nincs a gyönyörű hazai borítója, talán fel sem figyelek rá, így nagyon örülök ennek a verziónak. A “fiúban lévő fiú” tökéletesen reprezentálja a regényt, miszerint egy fiú életét ismerhetjük meg gyerekkorától a felnőttkoráig.
Az eredeti borító meg olyan semmilyen, akár egy szakácskönyvre is rátehették volna.
Jennifer Salvato Dotroski – Lángra lobbant nyár
Az eredeti borító sem rossz, de semmi extra. A hazai viszont rögtön felkelti a figyelmem, szép a fotómontázs, üdítőek a színek, és még a lány alakja is szimpatikus.
Meg Rosoff – Majd újra lesz nyár
Kellett egy kis idő, hogy megszeressem a hazai borítót, de most már egyenesen imádom. A cím tipográfiája gyönyörű, a “szerelem a harmadik világháború idején” szöveg zseniális, a lány pedig egy az egyben a hősnőt idézi meg. A legjobban mégis a színei fogtak meg és az apróságok, mint az aprócska ház, vagy az oldalról gomolygó feketeség.
Az eredeti ellenben olyan semmilyen, nem is érzem, hogy sok köze lenne a regényhez.
Nem ismerem az írónő munkásságát, de a Gabo borítója álomszép. A színeken túl a madarak tetszenek a legjobban, különösen ahogy az írónő neve elé is “berepülnek”.
Az eredeti borító ezzel szemben unalmas, és eléggé a ’90-es évek stílusát idézi fel bennem.
Komal Kant – Mire jó a rosszfiú
A hazai borító is szerelem volt első látásra. A két fiatal, az oldalsó motívumok, a fehér háttér egyszerűsége, egyszerűen jó ránézni. Az eredeti borító kissé unalmas és jelentéktelen.
Ilona Andrews – Magic Bites: Pusztító mágia
Úgy vélem ezt nem is kell kommentálni, annyira magáért beszél a kép. A hazai változat álomszép.
R.S. Grey – Scoring Wilder: Testcsel
Az eredeti borítón sokáig törtem a fejem. A lány és a fiú összemosása röhejesen amatőr, mindeközben a tipográfia, és a figyelemfelkeltő sor elhelyezése az egyszerűségében nagyszerű.
A magyar borító viszont jobban bejön, és tökéletesen illik a szexi, pimasz, és humoros könyvhöz.
Ez volt tehát a második kiadás, az elsőt itt megnézheted,
hamarosan érkezik a harmadik!
