Tinikorom egyik kedvence volt A neveletlen hercegnő naplója sorozat, ennél jobban már csak a Harry Pottert szerettem tizenévesen. Akkora a szerelem a sorozat iránt, hogy három éve, amikor újraolvastam felnőtt fejjel, még mindig ugyanúgy elvarázsolt, és gyanítom, ha a harmincas éveimben is sort kerítek rá, akkor is imádni fogom. Ami pedig az új részt illeti, köszönöm Meg Cabot az élményt! Mert ez bizony csodálatos volt!

* Kíváncsi lettél? Rendeld meg -15% kedvezménnyel! *

Kicsit félve kezdtem neki a történetnek, mert olyan jól le volt zárva a sztori, és eleve az újragondolás annyi banánhéjon csúszhat el, nem akartam, hogy lerombolja bennem az eredeti széria csodás emlékeit. Szerencsére erre nem került sor, így full vigyorral írom most is a bejegyzést. A sztori szerint Mia hercegnő már huszonhat éves, hamarosan férjhez megy Michaelhez, és mindennek a fejében megtudja, van egy húga is, a tizenkét éves Olivia, akit az apja eddig eltitkolt előle. Volt ám oka a hercegnőnek az idegesség miatti szemrángásra.

Számomra a döntő kérdés az volt, hogy milyen lesz a regény stílusa. Nem-e túl gyerekes/tinis? Vagy túl felnőttes? Meg Cabot a lehető legjobban oldotta meg a kihívást! Mián egyértelműen látszik, hogy felnőtt, bizonyos dolgokban sokkal komolyabb és megfontoltabb, sőt, még a szókincsén és a kifejezésmódján is látszódnak a hercegnői illemtanleckék és az elmúlt évek. Másrészt megmaradt a néhol tinis hangnem és gondolatvilág, ami tökéletesen bemutatja, hogy saccperkábé mi játszódik le az emberben közel a harminchoz. Bravisszimó!

A történet hozta amit elvártam: vicces volt és szórakoztató, emellett pedig visszatértek a jól ismert szereplők is, hiszen ahogy Mia magyarázta, ki mással barátkozna, mint azokkal, akik már akkor is szerették, mielőtt megtudták volna, hogy trónörökös. Lillyn ismét halálra röhögtem magam, Lanát ugyan hiányoltam, keveset szerepelt, de a Tina és a Borisz közti szál mindenért kárpótolt, J.P. láttán hörögtem – de a regényén jókat vigyorogtam. Michael pedig, ó, az a pasi még mindig egy megtestesült álom, ki ne akarna vele tűzoltósat játszani? (Igen, Miáéknál ez az előjáték a szexnél, és jó sokszor játszanak).

* Kíváncsi lettél? Rendeld meg -15% kedvezménnyel! *

A regény ismét tele volt menő popkult utalásokkal, bár az meglepett, hogy Mia NCIS-függő, fiatal ő még ahhoz a nyugger-sorozathoz. Ettől eltekintve teljesen hiteles és imádnivaló volt a hercegnő. Abszolút volt értelme megírni ezt a könyvet, hiszen az élet soha nem áll meg, mindig lesznek új kihívások, új problémák és új élethelyzetek, amikkel Miának szembe kell nézni. Ebben a kötetben rengeteg ilyen akadt, leginkább a regény második felében sűrűsödtek be a dolgok, és akkor már tényleg nem lehetett letenni. Ó, és Grandmére. Egek, annyira hiányoztak a mocskos kis beszólásai!

Értékelés: 10/10

Talán a nosztalgia faktor miatt is, de imádtam ezt a könyvet. Köszönöm neked Meg Cabot, hogy megírtad a folytatást, alig várom már az újabb köteteket, mert Mia történetében még mindig ott a rengeteg lehetőség, ezek az új szituációk pedig csak még kíváncsibbá tesznek. (Hű, de nehéz nem spoilerezni). Nagyon várom már az új kötetet!

Hogy tetszik a borító? Elképesztően szép! A cím tipográfiája, a dombornyomott gyűrű, a színek, hű, meseszép.

Kinek ajánlom elolvasásra? Természetesen Meg Cabot rajongóknak, és bárkinek, aki egy jól megírt, vicces könyvre vágyik. Sőt, azok is olvassák el bátran, akiknek kimaradt a könyvsorozat az életéből,  hiszen sok a visszautalás, ismét bemutatják röviden a szereplőket, úgyhogy szerintem bárki értheti. (De tény, hogy vannak belsős poénok, amiket csak a régi olvasók érthetnek meg igazán).

* Kíváncsi lettél? Rendeld meg -15% kedvezménnyel! *