Idén a szokottnál jóval többet olvastam, összesen 108 könyv fordult meg a kezeim közt, ami a moly.hu szerint ~32.500 oldal. A sok csodás élmény közül nem volt egyszerű kiválasztani a kedvenceket, de végül nagy nehezen megszületett a toplista. Íme, a 2015-ös kedvenceim, a listában csak az idén megjelent könyvek szerepelnek.
Matthew Quick – Bocsáss meg, Leonard Peacock
A történet egyszerűen zseniális, minden egyes pillanatban együtt tudtam érezni szegény Leonarddal. Az író remekül megfogta a kitaszítottság érzését, és az, ahogyan megvillantotta, létezik fény az alagút végén, egyszerűen lenyűgöző volt. Mindemellett az írásmód, az ötletek, a WTF pillanatok és a realista, emberi karakterek tették igazán naggyá a történetet. Annyira örülök, hogy elolvashattam.
(Itt volt a legnehezebb a döntés, mert a Veled minden hely ragyogó, a Silber, a Hazudósok és a Papírvárosok is megérdemelné a titulust.)
Jessica Sorensen – Callie, Kayden és a megváltás
Már az első kötetet is nagyon szerettem, de úgy érzem a másodikban teljesedett ki igazán a történet. Callie és Kayden személyes drámái, a velőt rázó felismerések, a kettejük közti őrült szerelem és kémia nagyot ütöttek. Seth karakteréért pedig továbbra sem tudok elég hálás lenni az írónőnek. Annyira remélem, hogy egyszer Seth és Grayson történetét is a kezemben foghatom, addig is kíváncsian várom a Véletlen-sorozat új köteteit.
Benjamin Alire Sáenz: Aristotle és Dante a világmindenség titkainak nyomában
Magával ragadott Dante és Ari története, ahogy a barátságuk átalakult szerelemmé, és mindeközben betekintést nyújtott a történet a ’80-as évek Amerikájába, ahol mexikói bevándorlók gyermekeként akkor sem volt egyszerű az élet. A könyv rengeteg mindent adott nekem, tényleg úgy érzem sokkal szegényebb lennék, ha nem olvastam volna el. Jövőre szerintem újraolvasós lesz!
Embertelen jó karakterekkel dolgozott, és a világ amit megteremtett az író annyira szörnyű, de mégis realista, valahogy imádtam elmerülni benne. A karakterek személyes drámája is teljesen megfogott, különösen Risa esete. Nagyon várom már a folytatást, mert az Unwind simán a legjobb disztópiák egyike. Remélem tényleg elkészül az a film, mert annyira a vászonra kívánkozik a történet!
Nem vagyok oda a középkori fantasy könyvekért, de Kae Westa még a végén eléri, hogy megszeressem a műfajt. A Karvalyszárnyon egy nagyon sodró lendületű, szépirodalmi stílusban megírt, mégis könnyedén olvasható regény, tele érdekes, emberi karakterekkel, egy csipetnyi mágiával és dögös pasikkal. Sajnos a csaták mennyisége nekem sok volt, de maga a történet és a Kae Westa-stílus mindenért kárpótolt.
Bódis Krisztina – Carlo Párizsban
Végre, itt van egy olyan könyv (és szerző), aki nem félt bemutatni egy cigánytelepet, kimondani azokat a dolgokat, amiket sokan jobban szeretnének elhallgatni. Bódis Kriszta nem csinált Hollywoodi sztorit a történetből, ugyanúgy megjelent a könyvben a jó, mint ahogy a rossz is. Értékes olvasmány, őszintén bízom benne, hogy minél többen esélyt adtok a történetnek.
Jennifer Niven – Veled minden hely ragyogó
Nehéz elhinni, hogy ez Niven első könyve, hiszen annyira tökéletes és imádnivaló. Konkrétan semmi hibát, kivetnivalót nem találtam a regényben. Finch és Violet szerelme, az életük bemutatása egyszerűen mesteri lett. Sokszor ahogy visszagondolok a történet egy-egy szakaszára elkomorodik a szívem, de a regény üzenete akkor is fenséges. Alig várom már, hogy elkészüljön a film.
Adam Strenbergh – Akkor hajrá!
Kevés sötét örvény könyvet olvasok, erre is leginkább csak a disztópikus jelleg miatt figyeltem fel. Kíváncsi voltam, hogy milyen lehet egy bérgyilkos élete a természeti katasztrófák sújtotta jövőben. A könyv lenyűgöző volt, és innen is hatalmas pacsit adok magamnak, amiért nem rettentem meg az Akkor hajrától és elolvastam. Csodás élmény volt!
