Könyvkritika: Sarah Dessen – Just Listen: Figyelj rám!

Ez volt az első Sarah Dessen könyv, amit elolvastam, még valamikor 2009 környékén találhattam rá a könyvtárban. Ezután jegyeztem meg egy életre az írónő nevét. Bár azóta már több Dessen könyvet is elolvastam, azt kell mondjam, még mindig ez a legjobb, a legtökéletesebb a szememben.

Ritkán szoktam újraolvasni könyvet, mert általában a második olvasás nem adja meg ugyanazt az élményt, mint az első. Viszont itt a két olvasás között több, mint tíz év telt el, és bevallom, nem emlékeztem már mindenre. Az élmény így, másodjára is ugyanolyan frenetikus volt, mint először. Még úgy is, hogy pontosan tudtam Anabell titkát.

Mielőtt bővebben rátérnék a sztorira, azért egy dolgot ki kell emelnem: csodálatos látni, hogy Sarah Dessen regényei mennyire kiállják az idő próbáját. Hiszen eredetileg 2006-ban jelent meg, azóta eltelt 16 év, ma már a közösségi média teljesen átváltoztatta a világunkat, és mégis, ez a regény ugyanúgy releváns tudott lenni, egyáltalán nem öregedett rosszul, a mondanivalója, a karakterei, a történetvezetése és a stílusa ugyanolyan frissnek hat, mintha idén írta volna az írónő. Ez is nagyon jól jelzi Dessen tehetségét.

„Kezdtem azonban belátni, hogy nem mindig az ismeretlentől kell a legjobban tartani. Azok, akik a legalaposabban ismerik az embert, veszélyesebbek tudnak lenni, mert a szavak, amiket hozzánk vágnak, vagy a dolgok, amiket gondolnak, potenciálisan nemcsak hogy megsebezhetnek, de igazak is lehetnek.”

Na de miről szól a Just Listen? Hősnőnk, Annabel egy súlyos titkot őriz, amit nem mer elmondani senkinek. Az egykori legjobb barátnője kurvának bélyegzi mert azt hiszi, lefeküdt a pasijával. Annabell nővére, Whitney anorexiás, a másik nővére New Yorkban él, az édesanyjának pedig pár éve súlyos idegösszeomlása volt, így Annabel mindent magába zár, hozzászokott, hogy ne okozzon “problémákat”. Amikor elkezdődik a suli, megismeri az őszinte srácot, Owent, akinek a zene mindene, Annabel pedig elkezd beszélgetni vele, és a lány lassan változni kezd…

A regény nagy ereje a karaktereiben rejlik. Még a mellékszereplők is komplex történetszálakat kaptak, leginkább a Greene család. A legidősebb testvérnél, Kristennél például jó volt az, ahogyan New Yorkban magára talált, és hogy köszönt mindez vissza nála a kommunikációjában. Whitney anorexiás szála bitang erősen és jól be lett mutatva, és nem csak az a rész, hogy ez milyen hatással van a családra vagy éppen a Whitney-re, hanem az is, miként alakult ez ki. Még az anya karakter is ütős lett, különösen a régi idegosszeomlással, hiszen ki ne borulna ki, ha meghalna az édesanyja?

„Mindenki életében elérkezik a pillanat, amikor a világ elcsendesül, és az ember csupán a saját szívverését hallja. Ezért aztán jobb, ha megtanuljuk felismerni ezt a hangot. Máskülönben soha nem értjük meg, mit mond.”

Dessen nem csak magyarázatot adott arra, miért nem tud beszélni Annabel a titkáról. A Greene család megalkotása komplex lett, olyan problémák és történetszálak felvonultatásával, amik nagyon is megállták a helyüket. Értettem, hogy a lány miért nem beszél. A helyében talán én sem tettem volna. És pont ezért volt időnként nehéz olvasni a könyvet. Nehéz, hiszen itt egy olyan család volt, akiknek a tagjai szeretik egymást, de még ők se fedezték fel, hogy Annabel mosolya hamis. Nehéz volt olvasni, mert fájt látni, hogy mennyire szenved a család, és félő belegondolni, hogy talán mi sem vesszük észre mi rejlik egy-egy szerettünk mosolya mögött.

A romantikus szál most különösen közel állt a szívemhez. Hiszen Owen egyrészt nagyon szimpatikus volt, már a háttértörténete is: dühterápián vett részt, mert dühkezelési gondjai voltak, most őszintén kommunikál és nem nyomja el az érzéseit, emellett pedig a zene szerelmese, ráadásul mindenevő, és lenézi a mainstream popot, ami mondjuk kissé fájt, de hé, ahogy ő is mondta, senki se szégyellje a zenét, amit hallgatni szeret. (Nálam most épp One Direction fut, Owen kiszaladna a világból :)) A zene jelenléte markáns volt a kötetben, ahogy beszélgettek róla, amiket hallgattak, sokat hozzáadott az élvezeti faktorhoz.

„Mert egy dal azonnal visszarepíthet egy pillanatba, egy helyre, de még egy emberhez is. Nem számít, mi más változott meg a világodban, az az egy dal ugyanaz marad, épp mint az a pillanat.”

Owen és Annabel kezdetben csak barátok, zenéről folyik a diskurzus, de ez indítja el az önismereti fejlődést a lányban. Így ez jóval többnek érződött a szememben, mint egy snassz romantikus szál. Mert azon túl, hogy a párosuk jól működött és imádnivalóak voltak együtt, jó volt átélni Annabel karakterének a fejlődését, az utat, amit bejárt, mert az egészen elképesztő volt a regény folyamán.

Ami a lány titkát illeti… Igazából sokkoló az egész. Úgy érzem, Dessen hitelesen ábrázolt mindent: a szégyent, a félelmet, a vágyat arra, hogy beszélj róla és a félelmet, hogy mi lesz, ha megteszed. Annyira érthető volt Annabel minden döntése, és pont emiatt volt annyira jó a lány fejlődése. Hiszen végső soron mindannyiunk életében eljön az a pont, amikor ki kell állnunk magunkért, és elmondani a legféltettebb titkunkat, hogy felszabaduljunk és boldogok lehessünk.

Értékelés: 10/10

Ez az egyik legjobb problémafeldolgozó YA regény, amit valaha olvastam. Dessen nagy érzékenységgel, odafigyeléssel és profizmussal írta meg Annabel történetét, és figyelt arra is, hogy a mellékszereplők is élettel teli, fontos figurák legyenek. Az írásmód, a zene fontossága, az itt-ott megjelenő humor bőven az öt csillag fölé repítette a regényt. Remélem az újrakiadás miatt többen rátalálnak erre a regényre, és magára Dessenre is.

Hogy tetszik a borító? Ezt én terveztem, így nem véleményezném, mindenesetre, büszke vagyok rá, hogy az egyik kedvenc könyvemen ott lehet a tervem.

Kinek ajánlom elolvasásra? Igazából mindenkinek. Ezt a könyvet nem szabad kihagyni, ha pedig már olvastad, akkor olvasd el újra. Másodjára is zseniális.

Just Listen blogturné

  • Sarah Dessen kultikus regénye, a Figyelj rám! új borítóval jelent meg ismét, hogy egy új generáció is megismerhesse Annabel Greene időtlenül tökéletes történetét.

    Az extra állomásokkal tarkított blogturnén ha szerencsés vagy, meg is nyerheted a regény egy példányát a kiadó felajánlásából.

  • Sarah Dessen rajongó vagy? Akkor ez a játék könnyű lesz számodra! Minden állomáson találsz egy idézetet az írónő valamely regényéből. A feladatod, hogy beírd a Rafflecopter doboz megfelelő sorába az adott könyv címét, amiből idéztünk.

    (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

    Nincs abban semmi komplikált, ha szükséged van valakire. Az természetes, mint a légzés. Azonban ha másnak van rád szüksége, az már keményebb dió. De ugyanúgy, mint a segítségadásnál és elfogadásnál, itt is mindkettő kell ahhoz, hogy kiteljesedj. Mint a láncszemek, amik lánccá állnak össze, vagy egy zár, ami rátalál a megfelelő kulcsra.

    a Rafflecopter giveaway

  • 10.15. – Sorok között
    10.16. – Reading Spo
    10.18. – Kelly & Lupi olvas
    10.20. – Reading Spo extra állomás
    10.22. – Veronika’s Reader Feeder
    10.24. – Sorok Között extra állomás