A Blogturné Klub már három éves, és túl vagyunk az ötszázadik turnén is! 🙂 Ennek örömére most saját magunkról lesz szó, azaz válaszolunk pár kérdésre, amit ti, vagyis az olvasók tettetek fel!

– Érdekes történetet, ami történt veletek a turnékon/turnékkal kapcsolatban?

Az én személyes kedvencem még mindig az, amikor csapatosan fedeztük fel a Nyugalom tengere borítóját. Sokunknak először le sem esett, hogy az olvadó fagyi a betonon két sziluettet is kiad. Ó, és azon se feltétlen egyeztünk meg, hogy az fagyi, vagy festék 🙂

Az Oh Boy! blogturnén is imádtam, ahogy kibeszéltük a könyvet még jóval a turnézás előtt. Mindenki annyira szerette, hogy azt 5 csillagos Blogturnéként hirdettük meg. Jó volt kibeszélni a könyvet.

– Melyik turnés olvasmányodon sírtál/nevettél a legtöbbet?

A legtöbbet az Oh Boy!-on sírtam a turnés könyvek közül. Konkrétan alig láttam a betűket, úgy zokogtam egyes részein. Kevés rosszabb dolog létezik, mint amikor egy gyerekről kiderül, hogy leukémiás.

A legviccesebb blogturnés sorozatunk szerintem egyértelműen a Geek Girl. Igazi boldogságbomba, az írónő stílusa eszméletlenül vicces. Alig várom már a következő részt, nálam ez a sorozat általában az „1 nap alatt kiolvasom” kategória, mert egyszerűen nem tudom letenni.

– Nem unjátok meg a határidőre való olvasást?

Alapvetően nincs vele problémám, én szeretem a határidőket az élet minden területén.

Egyedül karácsonykor necces, mert akkor rengeteg a könyv, és van, amikor nagyon összecsúsznak a dolgok. Léptem már ki azért nem egy blogturnéból, mert nem fért volna be az időmbe, hiába érdekelt a könyv.

– Meséld el kedvenc blogturnés, személyes élményedet!

Nehéz egyet kiemelni, mert minden alkalom amikor összegyűlünk, és személyesen beszélgetünk, a maga nemében tökéletes.

A kedvencem mégis a legutóbbi volt, a Könyvhét. A lányok a dedikálásomra jöttek oda, és hát, a zuhogó eső miatt a második órámban már nem sokan jöttek dedikálni. Iszonyú érzés volt ott ülni a vizes széken, és várni, hátha odatéved valaki. Valóra vált minden író rémálma, de a lányok szerencsére gondoskodtak róla, hogy sírva röhögősen teljesen az utolsó harminc perc.

– Jellemezd a társaidat egy-egy turnés könyv címével. (Nem kötelező mindenkit.)

Ó, ez tetszik 🙂

Az ékkő >>> Deszy. Azért menő dolog Magyarország legismertebb könyves bloggerével együtt dolgozni.

Lakótárs kerestetik >>> Rea, ezt veheted ajánlatnak is 😉

Napos oldal >>> Toffy, mert mindig, mindenkit jobb kedvre derít.

Wonderland >>> Rami. Bár általában arról szól a fáma, hogy Deszy milyen sokat turnézik, szerintem Rami sem sokkal marad le tőle 🙂

Fangirl >>> A lányok, mind. Imádom, mikor előtör a fangirl énjük egy-egy szuper könyv után 🙂

– Mit gondolsz a McDonald’sról?

Örülök, hogy elmondhatom, ott voltam a jeles alkalomkor, és élőben átélhettem a meki históriát. Akkor és abban a pillanatban nem hittük, hogy történelmet kreáltunk, egyszerűen csak beszélgettünk és jó sokat nevettünk 🙂

– Melyik turnés könyvből készítenél filmet, és kikre osztanád a szerepeket?

Imádnék egy Aristotle és Dante, vagy Neked adom a napot filmet! A Dantéban a The Fosters két Jesusát, Jake T. Austin-t és Noah Centineo-t látnám szívesen, a Neked adom a napot főszerepeiben pedig Elle Fanning-et és Gavin MacIntosh-t 🙂

– Melyik volt az a könyv idén, amire nagyon vártál?

A Párválasztó 5. kötete, a Korona. Kíváncsi voltam, hogy kit választ majd Eadlyn, és hogy zárul le a történet.

– Mi alapján döntöd el, milyen turnés könyvekre jelentkezel?

Megnyitom a goodreads-et, megnézem a borítót, az oldalsó listából a kategória besorolást. Utána rögtön csekkolom hány oldal, ha 400 feletti, máris fintorgok, és nagyon ütősnek kell lennie, hogy el akarjam olvasni. (Nem rajongok a nagyon vastag könyvekért). Rákeresek az értékelések között a „gay” kulcsszóra, ha ad találatot, máris nagyobb eséllyel indul a könyv. Lellenőrzöm az írót is, ha már olvastam tőle korábban, és az tetszett, akkor az új könyve is érdekel. Végül utoljára átolvasom a fülszöveget, és jelentkezem, ha jónak látom.

– Turnék miatt szoktad a határaidat feszegetni?

Igen, volt már rá példa, méghozzá a gyerekkönyvek terén. Nem hittem volna, hogy én valaha gyerekkönyvet olvasok majd, de annyira kikapcsolnak, jól esik ilyet is olvasni néha. Olyan, mint egy Disney Channel tévéfilm: tudod, mi lesz a vége, egy fordulaton sem lepődsz meg, de annyira imádnivaló a hangulata, és egyszerűen szórakoztat. Számomra ilyenek a gyerekkönyvek.

+ Andie (Függővég) kérdése: Kinek/Minek köszönheted, hogy könyvmoly lettél?

Hű, fogalmam sincs. Már gyerekként is szerettem olvasni, plusz a házunkkal szemben van a városi könyvtár, így messzire sem kellett menni olvasnivalóért. Anyukám is mindig támogatta, hogy olvassak, gyerekként még olvasni is tanítgatott.

Az áttörést nálam is a Harry Potter, illetve A neveletlen hercegnő naplója sorozat hozta meg, azután képtelen voltam leállni a könyvekkel.