Idén végre kaptunk egy új karácsonyi Lindsay Lohan filmet, amit epekedve vártam. Annál is inkább, mert Lindsay pasiját a Pretty Little Liars sztárja, Ian Harding alakítja, és fontos szerephez jut a filmben a Wickedből és a Glee-ből ismert Kristin Chenoweth is. Igen, a karácsonyi filmeknél extrán fontos számomra, hogy kik játszanak benne 🙂 Kifejezetten imádom, ha tv-sorozatok sztárjai kapnak ezekben szerepet.

A film története elég egyszerű: Avery és Logan éveken át egy párt alkottak, és a zűrös szakításuk után 10 évvel találkoznak újra egy családi karácsonyon, ahová mindketten az új párjaikkal érkeznek, akik tesók. Avery és Logan pedig elkezdenek kamuzni, hogy nem ismerik egymást, de közben nyilván felélednek az érzelmeik egymás iránt.

Nem fogom tagadni, ez a film több sebből vérzik. Már a kezdeti „titkolózzunk„-plot is teljesen értelmetlen, nem tartana semeddig bevallani, hogy „helló, jártunk„. Egyszerűen az írószobában ezt a részt jól ki lehetett volna kalapálni. Számomra az is furcsa, hogy ezek ketten hogy kötöttek ki a mostani párjaik mellett, és úgy egyáltalán mit akarnak tőlük, mert a kémia amúgy zéró, és nem csak azért, mert Avery párja, Cameron anyuci pici fia.

Viszont írás szempontjából bármennyire is gyengének éreztem a filmet, ami engem illet, megtekintés közben remekül szórakoztam. Sokat nevettem és mosolyogtam, ahogy haladtunk előre, és nekem még így is érdekes tudott lenni a titkolózós szál. A kutyás, állatorvosi rendelős jeleneten például sírva röhögtem, szerettem a fa-vásárlós, templomban cikiskedő jelenetet is, és még egy csomó ilyet fel tudnék sorolni.

Azt hiszem engem az vitt előre, hogy sokat tudtam mosolyogni a film alatt, és jól kezelték az Avery – Logan szálat. Ehhez rengeteget hozzátett Ian Harding, aki egy-egy cuki nézésével úgy el tudta adni a szerelmet, hogy az valami hihetetlen.

Lindsay Lohan pedig tök jól hozta az átlagos, kedves amerikai lányt, akinél szerencsére sikerült mélyebb szálakat is megpendíteni a gyászfeldolgozás kapcsán, ami bár nagyobb kibontást igényelt volna, de nekem így is fontos és jó tudott lenni.

Ami pedig Chenoweth karakterát, Ericát illeti, na ő egy abszolút jelenettolvaj volt, különösen amikor a festmények jöttek szóba. De a kis zsaroló Callum is haláli figura volt. Szerettem ezt a filmet, na. Nem árulok zsákbamacskát, a Mi kis titkunk nem fog mindenkinek bejönni, de ha szereted a karácsonyi romantikus filmeket, és ki tudod kapcsolni az agyad miközben nézed, szerintem nem fog csalódást okozni