Decemberben érkezik a Vágymágusok harmadik kötete a Könyvmolyképző Kiadónál. Nagyon szeretem ezt a sorozatot, így extrán kíváncsi vagyok a kötetre, alig várom, hogy olvassam, pláne mert a fülszöveg is nagy izgalmakat ígér.

A borító már meg is érkezett, a tervező Németh Kinga. Alább megnézhetitek a fülszöveg mellett a szerzői biót és pár kedvcsináló idézetet is.

A borító

A fülszöveg

Rianna mindeddig sikeresen titkolta, hogy lány. Férfiként mozog a seregben, de ami fájóbb, hogy a herceg is férfiként látja, és ennek mentén dönt a jövőjükről.
Milyen fájdalmas lehet a viszonzott szerelem?
Épülhet őszinte kapcsolat ennyi titok között?
Közeleg a tavasz, közeleg az ellenség. A máguskatonák és a gyógyítók útra kelnek, ám nem számolnak azzal, hogy egy vágymágusnak álcázott szipoly lapul a soraik között, egy lázadó család lánya, aki megkérdőjelezi a bevett utakat, és megszokott módszereket.
Mi ér többet, egy nemes törött karja vagy egy közrendű élete?
Segít vagy árt, aki vitatja a választ, bomlasztja a rendet?
Egy történet, ahol minden rossz döntés érthető és mégis, mégis létezik helyes út.
Az év legkülönlegesebb fantasy regénye a természetről és a vágyról.

Az íróról

1975-ben születtem Budapesten. Bármit elolvastam kamaszként, de a fantasztikum izgatott a legjobban, és íróként is imádok új világokat teremteni. Vannak kifejezetten humoros írásaim, és vannak, ahol a kalandos történet közepette elgondolkoztatni szeretnék. Az írás mellett nagy szerelmem a pszichológia, és ez sokszor visszaköszön a regényekben. Gyakran hallom, hogy a karakterek annyira élők, hogy szinte kisétálnak a lapokról. Szeretem, ha az olvasó nevet, drukkol, izgatott, vagy épp a főszereplő megdobogtatja a szívét. Élni jó, ez a mottóm, és remélem, ez az öröm a lapokon is visszaköszön.

Exkluzív idézetek:

#1

„Soha sem hittem volna, hogy egyszer egy könyvtárban akarnak megölni. Méghozzá olyanban, ahol ki sem olvashattam előtte a köteteket. Ha van kegyetlen halál, hát ez az.”

#2

„Az anyatermészet hatalmas erejével szeretett, és bármi történik, soha nem hagy el, mindig itt lesz velem. Megsimogattam a macskát, ami békésen dorombolni kezdett. Hangja olyan volt, mintha maga az anyaföld ősi morgása lenne, megszelídített vulkánok halk mormogása.”

#3

„Szerettem őt. Úgy, ahogy a szél csókolja életre a virágokat, kiáradóan, szenvedélyesen. Soha nem találkoztam még olyan férfival, mint ő. Ilyen szelíd, jó, okos, veszélyes és szenvedélyes fiúval. Minden benne volt, és minden ellentéte. Árnyék és fény volt, rideg és meleg, valahogy a férfiasság maga.”