Napokon belül itt a karácsony, én pedig mint minden évben, most is sorra darálom az ünnepi filmeket. Ilyenkor számomra nem fontos az, hogy az a film hű, de minőségi legyen, sokkal inkább az számít, hogy elfeledtesse velem egy rövid időre a hétköznapokat, szórakoztasson és meghozza a karácsonyi hangulatot. Az utóbbi napokban ezt a 6 filmet láttam, íme pár rövid ajánló, hátha megjön a kedvetek a megnézéséhez.
Királyi karácsony (2014)
Kezdem a kedvenccel, mert ez a film tetszett a legjobban az általam látottakból. Oké, imádom a “pasimról kiderül, hogy egy herceg, nekem pedig alkalmazkodnom kéne a világához és ez de nehéz” típusú történeteket, ez pedig ráadásul még karácsonykor is játszódott!
Ez tipikusan az a film, aminek előre látod a főbb fordulópontjait, sok meglepetéssel nem szolgál, de iszonyú jólesik nézni, nagyon szerethető, és olyan jókat mosolyog rajta az ember. A királynő humoráért pedig oda és vissza voltam, azok a sunyi nézések és beszólások, többször sírva nevettem. Jajj, ha csak visszagondolok erre a filmre máris mosolyognom kell 🙂
Büszkeség, balítélet és némi fagyöngy (2018)
Tipikus “ellenségekből szeretők” film, amiben a hősnő a gimis ellenségével jön össze, amikor visszatér vidékre a szüleihez, akik partit adnak, és a dögös ellenség-srác lesz a séf, akivel Darcynak együtt kell dolgoznia.
Cuki volt az egész, akadt pár megmosolyogtató jelenet, de igazából semi extrát nem adott ez a film, a listából szerintem ez a leggyengébb. (Ami amúgy Melissa de la Cruz regényéből készült)
Múltidéző karácsony (2018)
Miután Maddie eladja a sikeres cégét, úgy dönt hazautazik karácsonyra, ahol találkozik a régi gimis szerelmével, aki már a szüleinek dolgozik. Maddie még mindig nem dolgozta fel, hogy Carter lemondott a közös álmukról, és 20 éve nem együtt hódították meg New Yorkot.
Tipikus “régi szerelmesek találkoznak” történet, de annál azért sokkal több volt, nagyon erősen átjött például Carter kapcsán az, hogy mit jelent, ha valaki fél lépni az álmaiért, ha fél a csalódásoktól, Maggie szálán pedig az, hogy hiába teljesülnek az álmaid, ha nincs kivel megosztanod őket. Meglepően jó film volt, Lori Loughlin alakítását külön imádtam benne.
Karácsony 9-től 5-ig (2019)
A helyszín Chicago utolsó magánkézben lévő bevásárlóközpontja. Jennifer riporterként azt a feladatot kapja, hogy itt vállaljon munkát, és írjon cikkeket az áruházról. És persze belezúg a főnökbe, nyilván.
Sok témát szerettem a filmben, például a karácsonyi hagyományok fontosságát, hogy megmutatta milyen egy pláza dolgozóinak az ünnepek alatt. Jennifer bolondos “over the top” személyisége is jól működött, bár ez nyilván Tiya Sircar miatt is. A romantikus szálat éreztem gyengének, nem nagyon volt kémia a főhősök között.
Karácsonyra összezárva (2019)
Ó, hogy ezt mennyire imádtam! Egy pilótalány, Nina nem akar hazamenni az ünnepekre, de törlik a járatát, ráadásul hóvihar van, így az újonc pilótával, Bradyvel állít be, és ráveszi a srácot, hogy tegyenek úgy, mintha járnának, mert ott van az exe is, aki miatt eleve nem akart hazalátogatni.
Tudom, ez a “tegyünk úgy, mintha járnánk, és majd ettől összejövünk” történet full klisé, a filmben sincs túl sok eredeti gondolat, de iszonyúan élvezhető az egész, Cory Sevier pedig akkora filmes álompasi benne, csak úgy bámultam jólesően. A film humorát is nagyn szerettem, azért pedig külön pacsi, hogy megmutatták mennyire nehéz egy női pilótának és milyen rossz, ha választanod kéne a szerelem és az álmaid között.
Behavazva (2019)
Az alapjául szolgáló könyvet tavaly olvastam. A sztori kábé az Igazából szerelem nyomvonalán járva több páros életét mutatja be, akik ismerik egymást. Kaptunk például híres énekest és átlagos lányt, két legjobb barátot akik félnek továbblépni, egy imádnivaló leszbikus lányt és a coming out nehézségeit, és még sorolhatnám.
A könyv bevallom nem lett kedvenc, ezért kicsit tartottam a filmtől is, de végül iszonyú pozitívan csalódtam. Remek szórakozás volt az első perctől az utolsóig! Jól átvették a könyv karaktereit, ahol kellett variáltak, átírták a szereplőket, beemeltek plusz szálakat, és közben itt kaptunk némi karácsonyi feelinget is. A színészeket is imádtam ám, Mitchell Hope-ot tessék munkával elhalmozni kedves Hollywood!
Könyvkritika: John Green, Maureen Johnson és Lauren Myracle – Hull a hó
