Könyvkritika: L. J. Shen – Sparrow

Nehezen álltam neki az olvasásnak, mert abban a hitben voltam, hogy abszolút nem érdekelnek a romantikus maffiasztorik. Hát, tévedtem, mert a Sparrow seperc alatt meghódított, és ehhez csak az kellett, hogy a megfelelő megközelítésben tálaljon egy számomra érdekes témát. És hű, hogy azt milyen jól tette!

* Kíváncsi lettél? Szerezd be a kiadótól kedvezményesen! *

A kötet hősnője a 22 éves Sparrow, akit egyszercsak egy luxus lakosztályba zár Troy Brennan, az egykori maffiózó fia, aki amúgy maga is bűnöző. A férfi erőszakkal feleségül veszi a lányt, Sparrow pedig képtelen rájönni az okára. Segítséget a férfi nem bűnöző jobbkezétől, Brocktól remélhet, aki amúgy fel is kelti az érdeklődését, akárcsak a szuperszexi és mellesleg gyilkos férje, Troy…

Rájöttem ugyanis, hogy engem mi fog meg igazán: ha végigélem, hogy egy átlagos, okos lány hogyan képes beleszeretni egy olyan pasiba, aki kívülről vonzó, belülről sem annyira rémes, de amúgy egy hidegvérű gyilkos. Mindez több, mint stockholm szindróma, vagy “a lány megjavítja a jópasit” dolog. Szerintem ezek a könyvek attól érdekesek, hogy megmutatják miként küzd valaki a szerelem ellen, hogy mennyi önuralom kell a “nem” kimondására, ahogy egy pont után ahhoz is, hogy “igent” mondjon az ember, ha úgy érzi jónak.

A könyvben pedig nekem mindez nagyon átjött. Teljesen hitelesnek éreztem Sparrow dilemmáját, hiszen ki akarna beleszeretni egy gyilkosba, függetlenül attól, hogy a pasi hogy néz ki, és amúgy vicces-e a maga módján. Ezt a lelki dilemmát hitelesnek éreztem, ráadásul jó volt látni a másik oldalt is, hogy Troy miként lel szerelemre a lány iránt. Ráadásul a miért kellett összeházasodniuk vonal is nagyon erős volt.

A karaktereket külön-külön is nagyon szerettem, együtt meg pláne, mert nagyon jó volt a kémia köztük, az erotikus jelenetek is erősek voltak. Sparrownál nagyon becsültem, hogy mennyire bátor, erős és kitartó, egyedül a főzős részek rövidségét sajnáltam, illetve nem teljesen értettem, hogy miért is rekeszti ki a barátnőit, ha annyira szereti őket.

Troyt megalkotni nem lehetett egyszerű. A pasi a bosszúra tette fel az életét, a célja, hogy megtalálja az apja gyilkosait, és semmilyen eszköztől nem riad vissza. És hát igen, hűvös, kemény, de megvan a gyengédebb, viccesebb oldala is. Troynál tartottam, hogy dominálni fog majd az erőszakos vonal, és állandóan gyilkosságok, maffia-sztorik kerülnek előtérbe. Tény, akadtak durvább részek, de nem ezeken volt a fő hangsúly, ezért is tudtam élvezettel olvasni a könyvet.

A mellékszereplőket is kedveltem, számomra Catalina volt az egyik legérdekesebb karakter. Szépen építette fel a szerző, ahogy a múltat összekapcsolta a jelennel az klassz volt. És persze, első blikkre nyilván undorító volt, amiket tett, és kissé szánalmas is, ahogy kínálgatta magát, de azért a mélyben ott rejtőzött nála a tragédia is, hogy mennyire bele tud betegedni és őrülni valaki a szerelembe, és mit tud kihozni mindez valakiből. Szomorú sorstragédia, amit értékeltem – még úgy is, hogy a karakternek nem egy rossz, gonosz oldala volt.

Értékelés: 9/10

A Sparrow egy ügyesen felépített regény, tele erotikával, érzékiséggel, jó karakterekkel, feszültséggel, időnként akcióval és bizony durvább jelenetekkel. Én végig hitelesnek éreztem, a kötet lezárása is nagyon okos volt a maga módján. Akadt nem egy WTF pillanat is, ami meglepett, így mindenképpen jó könyvnek éreztem a Sparrowt, szívesen olvasnék még az írónőtől.

Hogy tetszik a borító? Egyrészt gyönyörű, ráadásul imádom a szimbolikáját. A madár motívum ugyanis megjelenik a könyvben, hiszen a Sparrow jelentése veréb, ráadásul Troy Gerlicének is hívja néha a lányt, így a borító már csak ezek miatt is találat.

Kinek ajánlom elolvasára? Ha szereted a Rázós könyveket, és különösen az “elrabolja a lányt, és vajon egymásba zúgnak-e” vonalat, akkor mindenképpen olvasd el a Sparrowt is!