A napokban megnéztem a Vörös veréb könyvadaptációt, és meg kell mondjam, nekem tetszett. Persze, nincs mögöttem tucatnyi hasonló típusú film/könyv, így kábé szűzként dobtak be a mélyvízbe, de amit ott láttam, az tényleg bejött. Annyira mondjuk nem, hogy el akarjam olvasni a könyvet (bocsi!), de ha valami csoda folytán elkészülne a második részből az adaptáció, tuti megnézném. Íme, 5 gondolat a filmről!

#1 – Imádom az alaptörténetet!

Érdekes a gondolat, hogy a hidegháború még mindig nem ért véget, hiába hisszük. De az oroszok fegyverei, hát hű! A sztori alapja annyi, hogy van egy veréb-képző iskola, ahol szép nőket és pasikat képeznek ki olyan titkos ügynöknek, akik ha kell, a tesüket/szexet bevetve szerzik meg a szükséges információkat. Nagyon érdekes gondolat, és ezügyben jól átjött a keleti/nyugati gondolkodás ellentéte is. (Bár arra kíváncsi lettem volna hogy boldogulnak a meleg pasikkal az orosz heteró srácok)

#2 – Jennifer Lawrence brillírozott

Oké, ez annyira nem meglepő, az Oscart sem véletlenül kapta meg. De nekem eddig Jennifer ebben a filmben tetszett a legjobban. Annyira jól átadta a sebzett, és a bátor Dominikát is, ráadásul a karaktere is érdekes volt. (Sérült balerinaként a nagybátyja zsarolással beszervezi verébnek, amit a lány nem akar)

#3 – Helló, Budapest!

A Vörös Verébet itthon forgatták, javarészt Budapesten. Olyan jó volt viszont látni a filmben az ismert helyszíneket. Nekem azért ez mindig megdobotatja a szívem.

#4 – Tetszett a szerelmi szál

Oké, páran kérdezhetnétek: volt itt ilyen egyáltalán? Az orosz kém, és az amerikai ügynök tényleg szerette egymást, vagy csak játszmáztak, hogy megszerezzék, amit akarnak? Na kérem, pont ezért szerettem ezt a szálat, mert nem tudhattam biztosan, hogy miről is van szó. És ettől vált igazán izgalmassá és eredetivé a dolog. (- mondta a kábé-krimi-szűz)

#4 – Helló, Budapest!

A Vörös Verébet itthon forgatták, javarészt Budapesten. Olyan jó volt viszont látni a filmben az ismert helyszíneket. Nekem azért ez mindig megdobotatja a szívem.

#5 – Hű, azok a film-végi csavarok nagyon működtek

Tényleg szerettem a film végét, leginkább azt, ahogy Dominika elintézte a dolgokat. Bár kicsit kapkodónak tűnt miközben néztem, de aztán a végére tényleg minden összeállt. Egyszerűen zseniális volt az egész.

#5+1 – Ez a cím…

Az angol címmel nincs bajom, de mindig a Vörös véreb jut eszembe, még a cikk címébe is azt írtam, mielőtt észrevettem, hogy javítani kéne 😀

* A film alapjául szolgáló könyv itthon is megjelent. Katt érte a linkre! *