Azok közé tartozom, akik szeretik a filmborítós könyvborítókat, mert az esetek többségében sikerül valami nagyon egyedit megalkotniuk. Másrészről pedig tudom, egy filmborítós kiadás segíthet eladni a könyvet, ha pedig többen olvasnak egy jó történetet, az egyenlő a boldogsággal.

A szolgálólány meséje volt életem első disztópiája, imádtam a történetét, viszont ez a filmborítós kiadás hatalmas csalódás. A vörös kép, a betűtípus, eleve az egész koncepció gyenge és csúnya. Még poszternek is rossz, nemhogy filmborítós kiadásnak.

Apropó, poszter! Betettem a filmborítós kiadás alá a sorozat poszterét is: hát nem ezerkétszer jobb? Szívesebben láttam volna azt a könyvön.

Kissé elszomorodtam a borító láttán, de maga a könyv zseniális, ajánlom mindenki figyelmébe, aki egy érdekes és elgondolkodtató regényre kíváncsi. A sorozat premierje pedig iszonyú várós!