A maga nemében az Egyszeregy igazán egyedi könyv – az első része legalábbis biztosan az. Egyszerűen nincs a magyar piacon még egy ilyen New Adult regény, vagy csak én nem találkoztam hasonló végkifejlettel. Nemsokára el is mondom, hogy miben egyedi a történet.

A hősnőnk Liza, egy fiatal lány, aki otthagyta az egyetemet, hogy megvalósítsa az álmait, és újságíró legyen, emellett pedig regényeket is ír, akárcsak a már halott édesapja, aki elismert író volt. Liza kap egy nagy lehetőséget az újságnál: utánajárhat egy városi legendának, ami egy olyan szexisten srácról szól, akivel csak egyszer lehet találkozni, de az az egy alkalom csodálatos. Liza pedig találkozik vele…

Azt azért érdemes tudni, hogy erre a találkozásra csak úgy a századik oldal környékén kerül sor, odáig pedig el is kell jutni. A regény eleje kicsit lassú volt, de mivel hamar megkedveltem a hősnőt és együtt is tudtam érezni vele, ezért nem volt ez különösebb kihívás. Viszont, ez tipikusan olyan könyv, ahol ha valakinek nem szimpi a hősnő, akkor az olvasás is nehézkes lesz.

Nekem tényleg szimpi volt Liza karaktere. Jófej, fiatal nő, akinek kellően jó a humora és olyan problémákkal küzd meg, ami mindenkit érint. Párkapcsolat, családi gondok, elszakadás és persze karrierépítés. Leginkább utóbbit szerettem a lánynál, üdítő volt látni, ahogy küzd a céljaiért, és próbál mindig egyre jobb és jobb lenni. A családjával lévő jeleneteit is imádtam, a mostohaapja, Pipu egyszerűen zabálnivaló.

A történetben persze felbukkant a titokzatos srác is, akire Liza a Gábriel nevet aggasztja. Érdekes volt a kapcsolatuk, szerettem a beszélgetéseiket, de leginkább azért csíptem mindent, mert annyira érződött, hogy Liza mennyire okos, és egyszerűen nem hagyja, hogy a gyönyörű mosoly, a szép test és a szellemes visszavágások teljesen elvegyék az eszét. Igen, hatással van rá Gábriel, de az ész az úr(nő), és ezt szerettem.

Ahogy haladtunk előre a történetben, úgy izgultam én is, hogy Liza nehogy összejöjjön Gábriellel, hogy végre tűnjön el a pasi a képből, hiszen itt volt nekünk Liza kedves, helyes legjobb barátja, Barni, aki egyszerűen tökéletes volt, és egy olyan férfi, akiről az ember csak álmodozni mer. Igen, Barni mellett az élet talán kevésbé izgalmas, de ő legalább nem alázza meg a másikat. Azért ez is valami, ugye?

És akkor most elmondom, hogy miért érzem egyedinek a könyvet.  Figyelem! Innentől spoileresen folytatom , a biztonság kedvéért be is színezem a betűket, jelöld ki olvasáshoz.

A könyv végén Liza döntéshelyzetbe kerül. Kivel akarjon együtt lenni? És ő meghozza azt a döntést, ami teljesen meglepett. Nem a rosszfiú Gábrielt, hanem a jófiú Barnit választja. Ilyen a világon nincs! Szerintem egyetlen könyv sem merte még ezt meglépni. Tapsvihar, mert ez tényleg csodálatraméltó, ezek után csak még jobban imádtam Lizát.

Aztán a boldogságom kellős közepén jött az epilógus: Barni elpaterolva Franciaországba, Liza munkahelyén pedig megjelenik Gábriel az új főnöknő mellett. És jön a második rész… Innen pedig kitalálható, hogy mi lesz a folytatásban, és ki mellett köt ki végül Liza.

Ami engem illet, a második részt nagy valószínűséggel nem fogom elolvasni, de szerencsére (ha az epilógust nem veszem figyelembe) akkor az Egyszeregy kiragyog a New Adult kötetek közül, és olyan dolog történt itt, ami tudomásom szerint még soha, sehol. És ez azért valami!

Értékelés: 9/10

Magát a könyvet szerettem, és ez leginkább az eszes és szellemes Lizának volt köszönhető, akit az első pillanattól az utolsóig imádtam. Mellette üdítőek voltak a mellékszereplők is, Barnit egyenesen tökéletes, Gábriel meg… hát… Team Barni.

Hogy tetszik a borító? Egyszerű, de nagyszerű, jól passzol a sztorihoz.

Kinek ajánlom elolvasára? Ha szereted a New Adult regényeket, akkor szerintem ez is tetszeni fog. Ha pedig nem olvasod el az epilógust, akkor maga a regény igazi kuriózum.