A Netflixen debütált nemrég az Apaság című film, ami engem teljesen magával ragadott. A film igaz történeten, pontosabban a Two Kisses for Maddy memoáron alapul, talán ezért is lett ennyire erőteljes. (És gyerekek, a cím… a rituáléra utal: egy puszi esténként aputól, egy pedig anyutól, aki már halott. A szívem szakadt meg, amikor leesett.)

Hogyan élheted túl azt, ha meghal a feleséged alig pár nappal azután, hogy megszülte a kislányodat? Erről szól a történet. Matthew egy reklámszakmában dolgozó sikeres férfi, akinek megvan a maga gyerekes oldala, és most egyik pillanatról a másikra felelősségteljes szülővé kell válnia, miközben az anyósa szeretné, ha vidékre költözne a családhoz, hogy gondoskodni tudjon a kisbabáról.

A film első fele a Maddy születése utáni első napokat mutatja be, utána ugrunk vagy hat évet az időben, és már azt láthatjuk, hogy Matthew miként boldogul az apasággal, és milyen problémákba ütközik. Egyáltalán merjen-e újra szerelmes lenni, egy ponton pedig el kell döntenie, hogy Maddynek az a jó, ha ő neveli, vagy ha az anyósa.

Ahogy látjátok, a film nagyon komoly témákkal foglalkozik. Teljesen kilóg az eddig általam látott Kevin Hart filmek közül, miközben azért mégsem. Pont az volt a legjobb az Apaságban, hogy sikerült belecsempészni némi humort, amit elsősorban a haláli mellékszereplők szolgáltattak. Jót tett a történetnek, hogy nem volt depressziós, hogy tudtunk nevetni bizonyos pontjain.

Persze azért filmnézés közben jópárszor szíven ütött a történet. Átélni Matthew és Maddy felnőttéválását, látni a gyászfeldolgozás nehézségeit nem volt egyszerű. Igazi érzelmi hullámvasút ez a film. Az a típus, ami megragadja a szíved, időnként kifacsarja, máskor meg jóleső érzésekkel tölt meg és mosolyt csal az arcodra.

Ki kell ám emelnem, hogy Kevin Hart alakítása elsőosztályú volt, és a 6 éves Maddyt alakító kis színésznő is iszonyú cuki. Erőteljesen bemutatták azt is, mit jelent, ha egy férfi egyedül nevel egy kislányt. Hogyan kezeli mindezt a társadalom, mennyire kevés bizalmat kap az emberektől, és mennyire borzasztó ilyen ellenszélben jó „munkát” végeznie. A film dialógusai is különösen tetszettek, és a legjobban talán az anyós, Marian és Matthew történetszálát szerettem, gyönyörűen végigvezették a filmen.

Részemről ez a film nagy élményt adott, ha egyszer megjelenik magyarul, a könyvet is el kell olvasnom. Nektek is ajánlom a filmet megtekintésre, különösen ha szeretitek a különleges filmeket, amik megmozgatnak érzelmileg.