Az Ulpius marketingje szerint ez az évtized botránykönyve. Még csak 2013-at írunk, van egy olyan érzésem, hogy sikerült majd ezt még űberelni, pláne ha azt nézzük, mekkora sikere volt ennek a könyvnek. Szerencsétlen szerző kapott hideget, meleget, cseszegette őt a fél világ azért, mert őszinte volt. Így én is az leszek, mert erről a könyvről nem lehet máshogy beszélni, csak őszintén.
Nem értem, hogy ez miért botránykönyv. Én úgy érzem nincs benne semmi botrányos. Adott egy fiatal, viszonylag szép nő, aki élvezi az életet, lefekszik a pasikkal és skalpokat gyűjt. Mi ebben a bűn? Ha férfi lenne Casanovának hívnánk és álompasinak, de mivel nő máris ribanc. Ez annyira igazságtalan! A Szex és New York óta tudjuk, nem bűn az, ha egy nő csak dugni akar. Mert Szepesi Nikolett az elmesélése szerint nem vágyott másra. Akkor hol itt a probléma? Ha élvezi a szexet, ha neki arra van szüksége, miért kell őt lekurvázni?
Pasik millió csinálják azt, mint Szepesi. Ágyról-ágyra vándorolnak, folyton hullajtják a magvukat, és mégsem bélyegzi meg őket senki. “Majd kinövi” meg “Ó, szoknyapecér, de majd én megszelidítem” kommenteket kapnak, és ez tök igazságtalanság. Utálom a kettős mércét, itt pedig egyértelműen arról beszélünk. Ha egy nő élvezi és szereti a szexet, akkor nem nimfomániás, nem ribanc, hanem egyszerűen egy olyan ember, aki élvezi, ha dugják. Nincs ebben semmi rossz. Legalábbis, szerintem.
Ami magát a könyve illeti, volt benne minden, amit el lehet képzelni. Niki elmesélte, miképp hódította meg azt, akit akart. Hogyan lett öngyilkos az első barátja, miután elhagyta őt, és beszélt arról is, ami miatt elsősorban a kezembe vettem a könyvet. Nem a szex érdekelt, volt egy leszbikus fejezet (kipróbálta azt is. És akkor mi van?), azt át is lapoztam. Kíváncsi voltam arra, mi lapulhat meg a sport álarca mögött. Milyen lehet a kulisszák mögött egy női élsportoló élete, mik zajlanak a medencében és azon kívül. Ledöbbentem azon, amit leírt. Nem a szexcentrikusságon, hanem azon, ahogy a cár, az edzője bánt vele. Elképzelni sem tudom hogyan volt képes túlélni azokat az éveket, hogy volt elég lelki ereje ottmaradni és tempózni tovább, teljesíteni a penzumot és emellett még élni is. Ha másért nem is, hát ebből a szempontból mindenképp bámulatos ez a lány.
Az úszószövetség több tagja is fintorgott a könyv megjelenése után, többek között Cseh Laci olimpiai ezüst érmes is aláírt egy tiltakozó levelet. Utóbbi neve a könyvben is többször megjelenik, nem feltétlenül negatív felhanggal, csak egyszerűen nem kedvelték egymást a hősnőnkkel. Van ez így. Több nevet is be lehet azonosítani ebből a vallomásból, és azt hiszem ez az egyetlen rossz részlete. Nem a pasit sajnálom (Kucsera Gábor) vagy a híres műsorvezetőnőt, akit megdugott egy külföldi forgatáson (Liptai Claudia), hanem a családtagokat. Azokat, akik Niki írásából szembesülve sakkozzák ki, hogy apu, a fiam, a testvérem, a férjem mikor és hogyan bújt Niki szoknyája alá. Nekik nem lehet egyszerű. Mindettől függetlenül úgy érzem hasznos olvasmány volt az Én, a szexmániás. Sok gondolatával egyetértettem, kicsit talán másképp is nézek a világra.
Értékelés: 7/10
Egy dolgon azonban fennakadtam: “Mi, a Facebook generáció”-ként emlegette a korosztályát. Niki velem egyidős, de nem élek úgy, mint ő, és nem is tervezem. Ezzel nem ítélem el az életét, mert ő választotta ezt az utat. Csak az nem tetszik, hogy egy kalap alá vesz egy teljes generációt, ami nem feltétlenül jó dolog. És most még visszafogottan fogalmaztam. Mindettől eltekintve ez egy jó könyv, és továbbra is azt állítom, ha egy nő szexelni akar, hát tegye. 2013-at írunk, nem kell ezen fennakadni.
