Home Könyvkritika Könyvkritika: Kelly Barnhill: The ​Girl Who Drank the Moon – A lány,...

Könyvkritika: Kelly Barnhill: The ​Girl Who Drank the Moon – A lány, aki holdfényt ivott

Ó, hogy ez a könyv mennyire szerethető volt! Olyan egyedi atmoszféra lengte körbe, amitől az olvasás is sokkal élvezetesebb volt, ráadásul egy ponton túl olyan izgalmas és letehetetlen lett a kötet, hogy nem győztem elég gyorsan falni a sorokat. Nem hiába díjnyertes ez a történet, teljesen megérdemelt minden elismerést.

A történet szerint a Protektorátus népe minden évben kiválaszt egy kisbabát, akit az erdőben élő gonosz boszorkánynak áldozat gyanánt, hogy ne pusztítsa el a falut. Ám Xan még véletlenül sem gonosz, ő az, aki megmenti a kisbabákat és csillagfénnyel eteti őket, amíg biztonságos helyre nem kerülnek. Ám az idei kisbaba különleges, és Xan véletlenül holdfényt ad neki, amitől a baba bevarázsozódik. Xan maga mellé veszi a kis Lunát, hogy felnevelje.

A könyv nagy előnye, hogy több nézőpontból mesél, és ezáltal több főhőse is van. Az egyik például a nagyanyó boszi, Xan, aki ugye megmenti ezeket a kisbabákat, majd magára vállalja Luna nevelését, amiben a segítségére két barátja van, a cuki aprócska sárkány és Glörk, a természetfeletti lény. Luna viszont varázsgyerek, így nehéz a nevelése, Xan pedig lassan olyan sorsfordító dolgokra jön rá, amitől az ember szíve megszakad.

A másik főhősünk a tinédzser Anton, aki a Protektorátusban él, és a vének tanácsának lehetne a következő tagja, de nem bírja végignézni a babás eseteket, különösen miután Luna anyja beleőrül a kisbaba elragadásába. A fiú a kötet során nagy vizsgát tesz bátorságról, lelkiismeretről és van nála egy gyönyörűséges szerelmi szál is, aminek még nagyobb az ereje és az üzenete annak fényében, hogy milyen borzalmak történtek a fiúval a történet során.

Mesélő persze Luna is, aki a kötet közepére eléri a tizenhárom éves kort, és akkor kell rájönnie, hogyan irányítsa a benne rejlő varázserőt, mert bizony a világ megmentése a tét. És bár a fiatal lány problémái a varázserővel kapcsolatosak, de az írónő olyan szépen irányította a történetszálát, szerintem bármely tinédzser magára ismerhet benne, akinek nehézkes a felnövés, aki nehezen érti meg a teste – vagy éppen az érzelmei – változását. És szerintem sokan voltunk így a pubertás idején.

Az Olvasónapló blogon arról olvashattatok, hogy Lobo szerint rosszul lett besorolva a könyv. Nos, én voltam a másik, akivel a molyon vitázott erről, és nem bírom ki, hogy ne írjam le ide is. Ez egy ízig-vérig Vörös Pöttyös könyv. A szellemisége, a történetmesélése, a felvetett dilemmái és problematikája, a világfelépítése, az elrejtett apró utalások, a karakterei, a történetszálai szerintem teljesen Young Adult regénnyé teszik. Nem is véletlen, hogy a Goodreadsen is meglepően sokan tették a YA kategóriába. Én örülök, hogy végül VP lett a regény, szerintem oda való igazán.

Apropó, a világ. Annyira részletesen és ügyesen építette fel Barnhill a láp világát, hogy az valami hihetetlen. Legjobban a társadalmi berendezkedés nyűgözött le, gondolok itt a Protektorátusra, az ott ügyködő főgonoszra (aki amúgy a maga nemében zseniális karakter volt). Félelemetes, hogy mennyire emberi volt az egész, milyen jól ájött az, hogy mennyire félelemben lehet tartani az embereket, és a gonosz emberek milyen ügyesen tudják álcázni a szándékaikat. Na és az is, hogy egyesek mi mindenre képesek a hatalomért és a jólétért…

Értékelés: 10/10

Sok mindent mesélhetnék még a kötetről, de attól tartok, spoilerekbe szaladok bele. A lényeg, hogy ez a könyv baromi erős, különleges hangvétele van, olyan karakterei, akiket hamar meg lehet szeretni. A legjobban mégis azt szerettem benne, ahogy elgondolkodtatott a világról, az emberekről, a viselekdésünkről. Mert bizony néha az életben is az van, hogy nem az a gonosz boszorkány, akit első blikkre annak gondolnánk. És amit az anyai szeretet erejéről mesélt! Na is mindent vitt!

Hogy tetszik a borító? Szerintem gyönyörűszép, egyszerűen jó ránézni. És nekem az angol cím is tetszik.

Kinek ajánlome elolvasásra? Ha szereted az elgondolkodtató történteket, és az olyan könyveket, amik olvasás után is hosszú ideig veled maradnak, akkor ez lehet az új kedvenced.

A LÁNY, AKI HOLDFÉNYT IVOTT – BLOGTURNÉ

  • Egy vének által uralt faluban évente elválasztanak egy kisbabát az édesanyjától, hogy az erdő boszorkányának adják. Történetünk főszereplője, Luna egy ilyen baba, ám valami miatt a boszorkány úgy dönt, hogy felneveli őt, amiben egy pici sárkány és egy mocsári szörny lesz a segítsége. Hogy megtudjátok, mit szólnak bloggereink a holdfénytől varázserőre kapott kislány történetéhez, tartsatok velük a regény blogturnéján. Ne feledjétek, hogy meg is nyerhetitek a Könyvmolyképző kiadó által felajánlott nyeremény példányok egyikét!

  • Lunát egy boszorkány fogadja örökbe, ezért úgy döntöttünk, hogy ki kell találnotok a borítórészletek alapján, hogy melyik örökbefogadást vagy boszorkányt tartalmazó Könyvmolyképző kiadó által kiadott könyv CÍMÉT keressük az egyes blogokon.

    (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

    a Rafflecopter giveaway
    https://widget-prime.rafflecopter.com/launch.js

  • 10/25 – Olvasónapló
    10/27 – Sorok között
    10/29 – Hagyjatok! Olvasok! (extra)
    10/31 – A Szofisztikált Macska
    11/02 – Hagyjatok! Olvasok!
    11/04 – Könyv és más