Az idei év egyik legkülönlegesebb regényével állunk szemben. Nem is csoda, hogy két nap alatt a végére értem, egyszerűen hozzánőtt a kezemhez a könyv. Aminek kifejezetten örültem, mert a DJ tematika miatt kicsit tartottam tőle olvasás előtt. De még ezt a részt is a lehető legjobban használták fel.

Ez a könyv nem arról szól, hogy egy lányból híres DJ lesz, és emiatt megváltozik az élete. Persze, van egy ilyen vonulata is, de nem ezen van a fókusz. Ez a regény Elise története, a lányé, aki sosem tudott beilleszkedni a suliba, aki folyamatos bullyingnak van kitéve. A sztori pedig arról szól, hogyan lép túl mindezen Elise, miként talál barátokat, és ami a legfontosabb: hogyan talál rá igazán önmagára.

Az írónő nagyon érzékletesen adta át Elise szenvedését, az öngyilkossági kísérletig vezető utat és a felépülést. És ami a legjobb: nem lett depikönyv. Mert az is lehetett volna, de a stílus miatt még a legszomorúbb részeknél is sikerült életigenlőnek, reménykedőnek maradnia. Hiszen szegény lány még az öngyilkosságát sem gondolta komolyan, csak már nagyon a padlón volt.

A regény felépítését nagyon szerettem. Jó volt látni, ahogy Elise próbálkozásai végre sikerrel járnak, és igazi barátai lesznek, akik közül legalább az egyik mellette áll. És azért volt mindez különleges, mert nem kellett megváltoznia ahhoz, hogy szeressék. Önmagát adta, és így döbbenhetett rá, hogy ő úgy jó, ahogy van. Ez pedig egy újabb remek üzenet, amit az írónő gyönyörűen átadott.

A DJ száltól ne ijedjetek meg, szépen beleépül a könyvbe. Már az elejétől nyilvánvaló, hogy Elise imádja a zenét és megnyugtatja, ha dalokat hallhat. Egy esti relaxáló sétája során téved el egy night clubba, ahol barátokra talál, egy DJ-vel is összehaverkodik, Charral pedig a zene lesz a közös pont, később pedig így lesz belőle DJ. Nem a hírnév hajtja, hanem az önkifejezés: mert a zenében magára talál.

Kaptunk a könyvben romantikus kapcsolatot is. Elég hamar kiderül, Char és Elise a zene hatására összebarátkoznak, majd alakul ki közöttük jóval több. Nagyon szerettem a párosukat, leginkább azért, mert iszonyúan egyedi volt a YA irodalmon belül. Ilyet nem olvastál még, és talán nem is fogsz. Engem is nagyon meglepett, Elise indítékai, Char végjátéka, és úgy egyáltalán, az egész helyzet még véletlenül sem a járt út volt, hanem az egyediség netovábbja, ami csak még jobbá tette a könyvet.

A lezárást amúgy külön szerettem. Igen, megkaptuk a kötelező „az iskola királynője behódol” pillanatot, ezt már a DJ szál belebegtetésénél tudni lehetett, már onnantól vártam, hogy megtörténjen. De ezzel együtt jöttek a jó dolgok is, Elise végre elfogadta önmagát, rájött, mennyire értékes, és ez, mint üzenet nagyon átjött. Az pedig, hogy az imádnivaló mellékszereplők, mint Vikki és Henry szála is milyen lendületet kapott, külön mosolyt érdemelt.

Értékelés: 10/10

Igazán különleges regény. Szerettem, hogy milyen szép üzenetet adott át az olvasóknak, és mennyire gyönyörűen vitte végig Elise személyiségfejlődését. A karakterek, a milliő, a zene és a regény elmesélésének a stílusa is csillagos ötös.

Hogy tetszik a borító? Magam sem tudom. Egyik pillanatban ránézek, és bejön, aztán már hirtelen nagyon nem. A polcon viszont nagyon szép, tetszik a gerince.

Kinek ajánlom elolvasásra? Mindenkinek! Ez egy olyan könyv, amit bárkinek boldogan a kezébe adnék.