Könyvkritika: Ella Frank – Vallomások 1. Robbie

Mielőtt úgy döntök, elolvasok egy könyvet, mindig felnézek a Goodreadsre, hogy lássam a nemzetközi fogadtatást. A Robbie esetében közel 5 ezer csillagozásnál 4.37-es a ráta, ami különösen jónak számít. Lehet, hogy emiatt is, no meg az LMBT mivoltáért nagyon magasra tettem a lécet a könyvnél, mindenesetre szomorúan kell mondanom, számomra nem volt olyan kiemelkedő élmény a Robbie. Szerettem olvasni, de nem szerettem bele.

* Kíváncsi lettél? Szerezd be a kiadótól kedvezményesen a könyvet! *

Pedig az alapsztori kétségkívül érdekes, ugyanis Ella Frank egy polimor kapcsolatot mutat be. Priest és Julian házasok, de mindketten aktív, domináns pasinak vallják magukat, így mindig keresnek egy passzív srácot, akivel együtt lehetnek. Robbie végül mindkettejük figyelmét felkelti, és úgy döntenek, becserkészik a srácot, aki éppenséggel most heveri ki azt, hogy a férfi, akibe régóta szerelmes volt, megházasodott. Az alapsztori kábé ennyi.

Szurovecz Kitti és Cassandra Clare története után ez a harmadik regény, ahol polimor kapcsolatról olvasok. Ennek a lényege ugye az, hogy három ember szerelmes egymásba, és úgy próbáljanak közösen kapcsolatot kialakítani. És ez tényleg szerelem, egyik fél sem féltékeny a másikra. Ez a fajta életmód nem olyan elterjedt, így számomra is kuriózumként hat, bármikor is olvasok róla. Kétségkívül itt is nagyon érdekesen közelítette meg az írónő a kérdést, de végső soron elérte amit akart, a kötet végére egyértelműen lehetett látni, hogy ők így hárman boldogok lehetnek együtt, ha legyőzik a gondjaikat.

A karakterek személyiségén múlott igazából az egész, mert az ügyvédként dolgozó Priest aztán tényleg nagyon domináns és férfias, igazi alfahím, aki bárkit az ujja köré csavar. A férje, Julian egy híres séf, aki megnyert egy tévés főhőshowt, ő is eléggé domináns a maga módján, a főzős jeleneteket pedig kifejezetten élveztem, a konyhai jeleneteket dettó. És őket egészíti ki tök jól a kissé feminimnek ábrázolt Robbie, aki pont azt hozza be a kapcsolatba, ami a srácokból hiányzik. Testileg és érzelmileg egyaránt.

Robbie-t már a sztori elején nagyon megszerettem, mert egy vidám, hihetetlenül karizmatikus srác, akinek jól felvágták a nyelvét és ez nagyon jól áll neki, szerettem a szóváltásait Priesttel, ahogy az ő kapcsolatuk alakulását is. Szépen végigvitték azt, hogy a kezdeti erotikus érdeklődésből az ismerkedés hatására hogyan alakulhat ki igazán kapcsolat három ember között, és valahogy pont emiatt tűnt ez nekem többnek, mint egy édeshármas. Mert az, ahogy Robbie igazán megismerte Priest rejtett oldalait és végül kapcsolatot alakítottak ki, vagy amikor lassan kiderültek a dolgok a srácok múltjából, azok még közelebb hozták a karakterket hozzám és egymáshoz is.

De akkor mi a fene volt a bajom a könyvvel? Hát gyerekek, nekem abszolút nincs gondom azzal, ha egy könyvben van erotika. Tényleg, szerintem megvan a maga helye, de bakker, ez a könyv szinte csak szexből állt. Vagy éppen arra készültek, vagy csinálták, vagy az aktus után beszélgettek. Ha kivenném a 336 oldalas könyvből az erotikus részeket akkor a teljes könyv nem állna többől 120 oldalnál. Nem is lep meg, hogy a kiadó végül a Rázós Könyvek közé tette a Robbie-t.

Szó se róla, az erotikus részeket Ella Frank jól megírta, izgatóak lettek, Moldova Júlia fordítása is pazar, az írónő végig fenntartotta a feszültséget azzal, hogy Priest csak sokára adta meg Robbie-nak, amire vágyott. De egy ponton túl sokan érzdött a szex, különösen mert a sztori második felében lassan előkerültek a szereplők lelki dolgai, a főhősökkel múltban történt traumák és Robbie jelenkori magánéleti szála is érdekesnek tűnik. Egyszerűen lett volna sztori, amit el lehet mesélni. És így a végére meg kell jegyeznem, egy ponton túl már nagyon zavaró volt arról olvasni, hogy mennyire gyönyörűek, izmosak, szexik, szépségesek, káprázatosak a szereplők…

Értékelés: 7/10

Nagyon sok mindent szerettem ebben a könyvben, a három főhős nagyon erős karakter, a polimor kapcsolat ábrázolása is érdekes, viszont ebben a regényben már túlzónak éreztem az erotikát, egyszerűen átlibbentünk a “túl sok” oldalra. Remélem a második rész már kevésbé fog erre koncentrálni. Az esélyt mindenképpen megadom, mert érdekel mi lesz a srácokkal.

Hogy tetszik a borító? Szerintem zseniális, Robbie-t is pont így képzeltem el a könyv olvasása során.

Kinek ajánlom elolvasásra? Ha szereted az LMBT regényeket, érdekel egy polimor kapcsolat kialakulása és nem zavar a túl sok szexjelenet, akkor olvasd el bátran!