Body Wrapper


Könyvkritika: Christine Lynn Herman – Az elemésztő homály

Gondolom ezzel most nem lepek senkit: elsősorban azért akartam elolvasni a könyvet, mert a goodreads címkéknél nagyon előtérben volt az LMBT, így reménykedtem benne, hogy legalább az egyik karakter életében fontos lesz a téma. Nos, ebben kissé csalódtam, és a regény is kissé lassan építkezett, de a végére azért megszerettem, és a folytatásra is vevő leszek.

A sztori egy különleges kisvárosban játszódik, ahová Violet és az édesanyja költözik, miután a lány húga, Rose meghal. Violetnek rá kell döbbennie, hogy Négy Ösvényben furcsa dolgok történnek: emberek halnak meg váratlanul, az erdő pedig baljós hely. Régen ugyanis a négy alapító család egy-egy tagja itt börtönözte be a Fenevadat, ami miatt különleges képességeik lettek, és ezzel tartják kordában a Fenevadat. Violet ereje például az, hogy fel tudja támasztani a holtakat, a legjobb szál nála mégis a gyászfeldolgozás volt, hogy milyen nehéz, ha elveszítjük egy szerettünket. Az anyjával való kapcsolatáért is rajongtam.

A kötetben több főszereplő van, mindannyian az alapító családok leszármazottai. A várost Justin anyja irányítja, ő a seriff, és mindent kontroll alatt tart. A fia, Justin volt sokáig a jobb keze, de ő nem ment át a próbán, így nem neki van különleges képessége, hanem a húgának, Maynek. Olyan érdekes szituáció volt ez, a srácot pedig nagyon megszerettem, mert baromi erősen átjött nála az, hogy mennyire nehéz egy egész közösségnek hazudni, olyan dolgokat megtenni, amiket nem akarsz, és milyen kiábrándító, ha rá kell jönnöd, hogy az édesanyád mégsem olyan tökéletes, mint hinnéd, a húgod különlegesebb, mint várnád, te pedig átlagosabb vagy, mint remélnéd…

Harper a kissé lenézett Carlise család tagja, szintén nem ment át a próbán, ráadásul a Homályban a fél karját el is veszítette. Kitaszítottként él, még a családja is lenézi, így nincs könnyű dolga. Imádtam a lányban lobogó tüzet, azt, hogy mennyire harcol azért, hogy újra kivívja mások tiszteletét. Például az, hogy fél karrar is milyen ügyesen vív, számomra csodálatos. Az apjával való jeleneteit különösen szerettem, pláne a könyv végén. Harperhez köthető egy romantikus szál is Justin kapcsán, ezt az írónő baromi jól építette fel, akárcsak a szörnyű titkot, amit Justin őrizgetett.

Isaac volt a tipikus meg nem értett rosszfiú, aki nyilván jó. Az erejét nehéz kontrollálni, az emberek hol félnek tőle, hogy felelőtlenül beszólnak neki. Imádtam, hogy könyvmoly a srác, a Violettel való közös jeleneteit is szerettem, de leginkább a kötet végén jött be a srác, amikor bevallotta azt, amit, és meghozta azt a bizonyos döntést. Arra pedig készüljetek, hogy Isaac tipikusan az a srác, akit hamar a szívébe zár az ember, akit úgy kiemelnénk a könyvből, hogy legyen már neki is boldogsága, mert annyit szenvedett, és úgy megérdemelné végre.

Ezzel a borítóval is megjelent odakint. Nekem ez jobban bejön.

A több nézőpont miatt a karaktereket könnyű volt megszeretni, de például a világ felépítése iszonyúan döcögött. Konkrétan fel nem fogom miért akarná bárki Négy Ösvényben felnevelni a gyerekeit. De tényleg, milyen szülő az, aki úgy dönt, ott marad, tudva, hogy a Fenevad bármikor a homályba küldheti a gyerekét. De emellett a természetfeletti szabályait sem értettem igazán, nem sikerült ezt a részét jól átadni, de kétségkívül a nagy terv iszonyú erős volt, ahogy a meglepetésfaktor is a végén.

Ami az LMBT vonalat illeti, kicsit csalódtam. Több karakterről kiderült, hogy biszexuális, a szereplőket tekintve arányaiban talán túl sok karakterről is, de úgy kábé nem kezdtek ezzel semmit, csak úgy kinyögték, és ennyi. Ennél kicsit többre vágytam, mert előzetesen erre készültem. Szóval, inkább szólok előre, hogy ne olyan kötetre készüljetek, ahol bármely karakternél hangsúlyos az LMBT-elem. (De talán a folytatásban… #Reménykedik)

Értékelés: 8/10

Minden kisebb-nagyobb hibája ellenére jó volt olvasni a könyvet, a karakterek drámái mindenért kárpótoltak, és már most drukkolok, hogy tv-sorozat is készüljön belőle, a The CW-n vagy a Netflixen tökéletes helye lenne.

Hogy tetszik a borító? Kellően baljóslatú, tökéletes ehhez a könyvhöz, ráadásul szerintem jól is néz ki.

Kinek ajánlom elolvasásra? Ha szereted a karakterközpontú YA köteteket, amikben azért természetfeletti is van, és nem vagy háklis arra, ha a világépítés nem tökéletes, akkor csekkold a könyvet.

AZ ELEMÉSZTŐ HOMÁLY – BLOGTURNÉ

  • A Maxim Könyvkiadónál jelenik meg Christine Lynn Herman borzongatóan sötét hangulatú debütáló regénye, Az elemésztő homály, mely egyben sorozatkezdő kötet. Egy sűrű erdőkkel körülvett amerikai kisvárosban a négy alapító család leszármazottainak feladata megvédeni a lakókat a homályban rejtőző fenevadtól. A fiatalokat különleges képességeik segítik, de egyre nehezebb összehangolni a szövetségüket, ha nem bízhatnak egymásban. Kövesd a négy állomásos blogturnét, és játékunk megfejtéséért cserébe megnyerheted a vérfagyasztó történet 3 példányának egyikét a kiadó felajánlásában.

  • A regényben fontos szerepe van a Négy Ösvényt körülvevő félelmetes erdőnek, a játékunk is ehhez kapcsolódik. Valódi hátborzongató erdőket mutatunk nektek, még a nevüket is megmondjuk, a feladatotok kitalálni, hogy melyik országban találhatóak. Nincs becsapós kérdés, minden állomáson más-más az erdő és az ország. A rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok be az ország nevét!
    (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.) Sok szerencsét!

    Fekete-erdő

    a Rafflecopter giveaway

  • 11.15. Kelly & Lupi olvas
    11.19. Sorok között
    11.23. Hagyjatok! Olvasok!
    11.27. Deszy könyvajánlója