Body Wrapper


Könyvkritika: Jeff Wheeler – The King’s Traitor: A Király Árulója (Királyforrás 3.)

Annyira szeretem azt, amikor egy sorozat részről részre egyre jobb. Konkrétan a Királyforrás 3. kötete annyira ütős lett, hogy rekord idő alatt ki is olvastam. Nagyon izgalmas volt végig, dübörgött a feszültség, a romantikus szálak is jól pörögtek, a WTF-faktorokért éltem-haltam, és azért az intellektusért is, ami az összes Királyforrás kötet velejárója. Jól esett egy ennyire okos könyvet olvasni.

* Kíváncsi lettél? Rendeld meg kedvezményesen kiadótól! *

A sztori évekkel A tolvaj lánya után folytatódik. Owen már egy megkeseredett fiatalember, aki egyre kevésbé tudja elviselni Severn természetét, hiszen látja, a király épp olyan szörnyű lett, mint amilyen régen a híre volt. Owen hamarosan döntéshelyzetbe kerül: elárulja-e a királyt, hogy megmentse a népét. Végül olyan mágúr játszmába kezd, amit időnként a természetfeletti irányít…

Olyan különös érzés volt három köteten át végig követni Owen sorsát, látni, ahogy egy félős kisfiúból dacos, erős tinédzser, majd kissé mogorva, de annál határozottabb férfivá válik. Akinek bizony kemény döntéseket kell meghoznia, ezek közül a legdurvább pedig nyilván Severn árulása volt. Imádtam az egész folyamatot, Owen kétkedéseit, a kapcsolatát Severnnel, az ötletet, hogy a fiú lassan olyanná válik, mint a mestere, ha csak nem tesz ellene valamit. Annyi jó ötlet, gondolat volt itt, a két férfi párbeszédeit és a jeleneteit pedig kifejezetten szerettem olvasni.

Az előző rész befejezése után baromi kíváncsi voltam arra, hogy mi lesz az Evie – Owen szállal. Egy részem nagyon kívánta, hogy jöjjenek ők össze, de Wheeler nagyon zseniálisan keverte a kártyáit, mert a sztori egy pontján például iszonyúan elkezdtem drukkolni Etayne-nek, a méregkeverőnek, aki amúgy egy baromi szerethető, lojális karakter lett. Szerettem a sztori gondolatát, hogy az első szerelem tényleg az utolsó marad-e, vagy lehet-e egyszerre két embert szeretni. Ne értsétek félre, nem érzékeltem klasszikus szerelmi háromszöget, és pont ettől ütött a szememben akkorát a romantikus szál. Különösen a könyv végén! Na az mindent vitt!

A sztori most nyitott a világ felé is, és végre megismertük Brythannica (remélem jól írom :)) hercegnőjét, Seniát is. Hogy én milyen hamar megszerettem a lányt! Titokzatos volt, iszonyú menő különleges képességet kapott, ráadásul a birodalma, a kastélya is nagyon érdekesen lett megírva. Plusz öröm, hogy szívszorítóan tökéletes jeleneteket kaptunk az ott játszódó fejezetek során, ráadásul engem is legalább akkora meglepetésként ért az egész, mint Owent. Olyan jó kis érzelmi töltet volt az egész!

Ami a mellékszereplőket illeti, hű, nekem most nagyon pozitívak voltak a tapasztalataim. Annyira imádtam, hogy megint voltak gyerekek, ráadásul úgy visszaidézték az Evie & Owen időket. Etayne és az apja szála meglepően jó lett, már csak azért is, mert végig bennem volt a kétely, hogy a lány vajon kihez hűséges, és ez még izgibbé tette az egészet. Yagóért most is odavoltam, nem csak a második részben, iszonyú erős lehet érzelmileg a pasi, ha így el tudott lenni Owennel.

A sorozatban nagyon szerettem végig, hogy ennyire okosan van megírva. A karakterek tényleg eszesek, mindenkinek megvan a saját motivációja, és bár voltak például csaták, de érezni végig, hogy ez egy mágúr játék, amit az ész vív, és nem az erő. Severn és Owen tettei, a sok váratlan húzás és az erre adott reakciók, no meg a mellékszereplők WTF lépései annyira izgalmassá tették végig a sztorit! Konkrétan nem tudtam előre kilogikázni, hogy most mi lesz, és amikor azt hittem olvasás során, hogy innen már sima út a happy end, jött a jól eső WTF pillanat az írótól. Ritka élmény, ha valaki ennyire okosan épít fel egy könyvet, én pedig úgy éreztem, hogy szinte lubickolok a történetben.

Így a végére, hadd beszéljek egy kicsit spoileresen a lezárásról. Imádtam a gondolatát, hogy Evie és Owen nem jöttek össze. Zseniálisak voltak együtt, de Evie Yagót szerette igazán, és ott voltak a gyerekek is. Ez így működött. Az Owen és Senia szál nekem telitalálat lett, pláne a lány képessége miatt. Szerencsére nem éreztem a dolgot rapid szerelemnek, mert olyan szépen áttörte a lány a fiú páncélját, ráadásul az a feleségkérős jelenet mindent vitt. Na és a lezárás, Owen végső döntése! Hát hű! Pláne, ha azt nézem, hogy Senia végig tudta az infókat, és rettegett, hogy mi lesz… Spoiler vége. Egyszerűen minden elismerésem Jeff Wheeleré, mert baromi menőn zárta le a sorozatot.

Értékelés: 10/10

Nem is tudnék 5 csillagnál kevesebbet adni a könyvre! Izgalmas volt, érzelmes, tele erős morális dilemmákkal és ütős karakterekkel. Egy élmény volt az olvasás! Az eredeti trilógia lezárult, kaptunk is egy kb. befejezést, de van még három spin-off kötet a következő generációról, azt is szívesen olvasnám.

Hogy tetszik a borító? Gyönyörű, akárcsak a többi! Ráadásul a hollók jelenléte nem véletlen, de nem spoilerezek 🙂

Kinek ajánlom elolvasásra? Mindenkinek! A Királyforrás sorozat zseniális, szeressétek!

A KIRÁLY ÁRULÓJa – BLOGTURNÉ

  • Egy hős haragja legyőzheti egy zsarnok dühét? Owen és Evie kalandjai a végéhez értek, a Királyforrás sorozat harmadik kötetéről pedig a Blogturné Klub három bloggere mesél. A turné végén nyerhettek egy példányt a regényből!

  • A mostani feladat igencsak egyszerű: fel kell ismernetek, hogy a könyvek mely szereplőinek a szájából hangzott el az idézet. Csak keresztnevet is elfogadunk! A megfejtéseket a rafflecopter doboz megfelelő sorába várjuk 🙂

    (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

    “– Owen, bátornak lenni nem azt jelenti, hogy nincs benned félelem. Bátornak lenni annyit tesz, hogy akkor is mész előre, amikor félsz. Sok bátor emberről tudom, hogy egy-egy csata előestéjén félelmet érzett. A félelem úgy ólálkodik az ember körül, akár a farkas a bárány körül.”

    a Rafflecopter giveaway

  • 09.25. – Könyvvilág

    09.27. – Nem félünk a könyvektől

    09.29. – Sorok között