Miért nem adják ki a (kedvenc) sorozatom következő részét? Itt a válasz!

Miért nem adják ki a (kedvenc) sorozatom következő részét? Itt a válasz!

0
Oszd meg!

Egy csoportban nemrég felmerült a kérdés, hogy miért van az, hogy sok kiadónál késve érkeznek a sorozatok következő részei, ha jön egyáltalán, és ezt mennyire rossz átélni olvasóként. Utóbbit pedig teljesen megértem.

A Gabo Kiadó például nemrég jelentette be, hogy a négy részes Dorothynak meg kell halnia sorozatból nem jelenik meg itthon a lezárás. De mondhatnánk a Füst és csont leánya sorozatot a Kossuthnál, ott is a legutolsó rész hiányzik, és azért ez elég szomorú.

De! Egy dolgot ne felejtsünk el. Igenis meg lehet érteni a kiadókat. És kétlem, hogy bármely magyar kiadó boldogan kaszálna el egy sorozatot, hiszen azért kezdtek bele a kiadásba, mert hittek a sorozatban. Különben miért hozták volna el egyáltalán?

Tetszik, vagy sem, sajnos itt is a számok döntenek. Vegyünk egy trilógiát. Ha már az első rész olyan gyenge adatokat hoz, hogy még a gyártási költsége sem jön vissza, akkor miért érné meg kiadni a következő részt? Hiszen már az első rész is veszteséges, így a második, és a harmadik még inkább az lenne. (Minden sorozatnál részről-részre csökken az eladások száma a lemorzsolódás miatt).

Márpedig gyártási költség az van. És mi is? Először is, meg kell venni a könyvet. Le kell fordítani. Fizetni kell a fordítónak, szerkesztőnek, és a lektor(ok)nak is. És meg kell venni a borítót, vagy készíttetni kell, mind pénzbe kerül. A tördelő sem ingyen tördeli be a könyvet, és bizony a nyomdaköltség nagyon drága tud lenni.

Tehát igen, itt a számok döntenek sajnos. Mert ha egy kiadó azt látja, hogy egy könyvsorozat nagyon veszteséges, és nem tudja folytatni éppen ezért, akkor bizony szerintem érthető, ha nem jön a folytatás. Amit olvasóként én is nagyon sajnálok, különösen brutális függővégek esetében.

Időnként láttam a molyon, hogy felmerül kérdésként, miért nem jelenik meg valami csak e-könyvben, vagy alacsony példányszámban. Mindkettőre van válasz.

Az e-könyveknél itthon 27%-os az ÁFA a könyvek 5%-os áfájával szemben, és a külföldi jogtulajdonos is jóval többet kér jutalékként egy e-könyvért, mint papír könyvért. Ezért drága egy legális e-könyv, és bizony itthon nem volt (még?) e-könyv robbanás, kevés az értékesítés.

A nyomdák működése egyszerű. Minél több példányszámban nyomtatsz, annál olcsóbban adják neked oda. Így az, ha a szokott mennyiség helyett csak nagyon kevés készül, már eleve azt vonja magával, hogy drágább lesz az előállítási költség, és így a könyv ára brutálisan horribilis lenne, hogy visszahozza legalább a költségeket. Úgy meg ki venné meg?

És mi a megoldás? Jó kérdés. Ha az ember megveszi a sorozat első részét, akkor minden eladott példánnyal támogatja a kiadót abban, hogy megjelenhessen a következő. (Különösen, ha kiadói Márkaboltból történik a vásárlás) De így megvan az esélye annak, hogy hanem veszik meg elegen a kötetet, akkor nem érkezik meg a folytatás.

Persze vannak olyanok is, akik csak akkor szereznek be egy sorozatot, ha az összes kötet megjelent. Ez bizony a huszonkettes csapdája, olvasóként nehéz döntést hozni. Én is mindig agyalok, hogy tényleg belekezdjek-e egy új sorozatba, mert sok megkezdett, és le nem zárt sorozat csücsül a polcomon.

Amit még érdemes észben tartani: a molyos népszerűség sokszor csalóka. Mert sok esetben hihetjük azt, hogy egy könyvsorozat hű, de sikeres, mert sok az értékelése. De ha az olvasók illegális .pdf-et olvastak, és nem fizettek a könyvért akkor sajnos az sem segít sokat abban, hogy jöhessen a következő rész.

Összességében tehát annyit tudok mondani, hogy bármennyire is szomorú, de a könyvkiadók is cégek, akiknek figyelni kell a pénzügyi mérlegre, ha nem akarnak csődbe menni. És a veszteséges sorozatok folytatása bizony nagy kiadás.

Felmerült még kérdésként az is, hogy miért adnak ki új sorozatokat. Sosem lehet tudni, melyik lesz az új Alkonyat, Off-Campus, Royal-fiúk, Az Éhezők viadala vagy A Beavatott-szintű siker. Ezek időnként beütnek, és ezen sikersorozatok bevételi adatai segíthetnek abban, hogy néha a kiadók egy-egy sokak által imádott, de nem túl combos eladási adatokkal rendelkező sorozatokat lezárjanak.

Mert időnként bizony a kiadók is tesznek gesztusokat. Sokan kérték, így az Agave Könyvek például kiadta a Tear Királynője második-harmadik részét is úgy, hogy az első nem volt sikeres. Ugyanígy a Könyvmolyképzőnél is érkezik majd a Napernyő Protektorátus lezárása, hiába írták molyon sokszor, hogy veszteséges a sorozat.

Ez is csak azt jelzi, hogy a kiadók könyvmolyok, és olvasni szeretők emberek dolgoznak, akik igyekeznek a pénzügyi lehetőségekből kihozni a legjobbat. De persze mindez nem egyszerű, amikor az illegális .pdf letöltések egyre gyakoribbak, az előkészületi árak egyre drágábbak, és mindez a könyvárakon is lecsapódik. Ezzel együtt naná, hogy szomorú vagyok, amiért nem olvashatom el a Dorothynak meg kell halnia utolsó részét. Annyira kíváncsi lennék a lezárásra! De megértem az okát. Bármennyire is fáj, megértem.

Még egy dologról érdemes beszélni, az pedig az, ha egy kiadó megvette egy könyv kiadási jogait, miért nem jelenik meg rögtön. A válasz egyszerű: jó munkához idő kell. És nehéz a tárgyalás.

Sokszor olvasni kiadós válaszokban, hogy tárgyalnak a jogtulajdonossal. Felmerülhet kérdésként, hogy ez miért tart sokáig. Egyszerű: a jogtulaj egyszerre több száz könyvet árul, ki tudja hány országnak. Naná, hogy idő, míg választ ad. A kiadónál ugyanígy sok idő lehet, míg reagálni tud, hiszen ezerkettő dologgal kell foglalkozni egyszerre. És persze, ott lehet az anyagi kérdés is, naná.

De lapozzunk. Minden kiadónál van egy éves terv, ezt általában év elején rakják össze. Ilyenkor belövik, hogy kábé mi mikor érkezhet, kiadják a feladatokat a fordítóknak, a szerkesztőknek. Tehát a munkaerő előre le van kötve. Így ha májusban szerződnek egy második részre, jó eséllyel nem lesz szabad fordító és/vagy szerkesztő, aki tudna dolgozni a köteten, mert egész évre kapott munkát.

Aztán, ha megkapja a fordító, simán lehet, hogy megbetegszik. Nem tudja időre leadni a munkát, így csúszik az egész, mert a szerkesztő addigra már máson dolgozik, így áll a kézirat. Vagy ott a borító, mint gond forrás. Lehet, hogy túl drága. Vagy már nem lehet megvásárolni, mert lejártak a jogok. Vagy a fotós olyan követelményeket támaszt, ami teljesíthetetlen. (Mindegyikre tudok egy magyar példát).

Akkor ilyenkor a kiadónak borítót kell terveztetni. Az is sok idő ám. (Khm, ezt tökéletesen tudom, nem öt perc, míg összerakok egy borítót). És akkor ne felejtsük el a tördelést, az időt, amíg a jogtulaj jóvá hagyja a borítót. És akkor itt jön még a nyomda! Ami lehet, hogy tele van, és nem tud már befogadni könyvet. Vagy elromlik egy alkatrész, netán szó szerint kifogy a papír…

Egy szó, mint száz (de hosszú bejegyzés lett!), én úgy érzem, hogy a kiadók értünk, olvasókért vannak. Akárhány kiadós munkatárssal beszélgettem, mindenkinél azt láttam, hogy szívvel, lélekkel csinálják a munkájukat. (Könyvfeszten, Könyvhéten mindenkinek van lehetősége kiadói munkatársakkal beszélgetni) Szerintem senkinek sem egyszerű nehéz döntést hozni, vagy látni a csalódott olvasókat. Mint ahogy olvasóként sem egyszerű, ha nem érkezik egy kedvenc sorozat újabb része. Nehéz ügy nagyon, és egyik oldalon sem lehet könnyű állni, amikor döntést kell hozni.

2730 <- Az összes oldalletöltés 12 <- A mai adatok

Nincs hozzászólás