3 könyvheti regény, aminél nagyon sajnálom a borítócserét

3 könyvheti regény, aminél nagyon sajnálom a borítócserét

2
Oszd meg!

Vannak olyan esetek, amikor egy könyv borítócseréje elég indokolt, vagy csak a magyar borítótervezők olyan tervet kreálnak, ami lazán lepipálja az eredetit. (Mint John Green új könyvénél). Viszont sajnos akad olyan eset is, mint a mostani…

Három olyan régóta várt regény is érkezik magyarul a napokban, aminél az eredeti borító telitalálat volt, és szuper lett volna azokkal a polcokon tudni a regényt. De az Álomgyár és a Maxim Kiadó másként döntött. Biztos megvolt rá az okuk, nagy eséllyel túl drágák lettek volna a szépséges eredeti borítók.

A Különös Álmodozó és a Páratlan nyár magyar borítója még tetszene is, de az eredetihez viszonyítva kicsikét haloványnak érzem. Persze, tudom, az számít, mi rejlik a lapok között, de azért tényleg sajnálom, hogy nem kaphatta meg ez a 3 könyv az eredeti borítóját. Nézzétek csak, így festenek egymás mellett!

475 <- Az összes oldalletöltés 1 <- A mai adatok

2 Hozzászólások

  1. Kedvelem az ilyen borító összehasonlító posztokat (is), mert magamtól nem veszem a fáradságot, hogy rákeressek az eredeti borítókra. Nekem ebből a felsorolásból A különös álmodozó ugrik ki, nem tudok elmenni mellette szó nélkül. A többi bejön, ennél viszont oltári stíluskülönbség van az egyébként szép cím, háttér… és a grafika között. Mi ez a vastag, fekete kontúr? Brr. És csak nekem ugrott be rögtön Veroniva Roth regénye, az Árnyak és jelek? Egyébként egyiket se olvastam, de pl. Roth könyvének borítója álomszép, ez a pillangós meg egy félig-meddig sikerült utánzatnak tűnik csak. A kék háttér, az arany festékes hatás, a lecsorgás, a fények becsillanása… vagy csak én látom bele? 😀 Pedig még szép is lehetett volna, kár érte.