Gyorstalpaló! Íme, 11 írós alapfogalom jelentése

Gyorstalpaló! Íme, 11 írós alapfogalom jelentése

0
Oszd meg!

A legutóbbi gyorstalpalóban a könyves fogalmakat már tisztáztuk, és azt hiszem, ott mindent érintettünk is. Viszont egy olvasó írók Facebook oldalán és blogjain is gyakran nézelődik, ott pedig találkozhat számára ismeretlen kifejezésekkel. No ezen most segítek!

Összegyűjtöttem jó pár olyan alapfogalmat, amivel íróknál találkozhattok, és talán nem tudjátok, hogy mit jelentenek, de feltétlenül szeretnétek tudni.

Bétázás/bétázó: Szerintem minden kéziratnak szüksége van bétázásra, ami azt takarja, hogy az író egy barátja, netán egy olyan ismerőse, akiben megbízik, megkapja bőven a megjelenés előtt elolvasásra a kéziratok. A bétázó javaslatokat tesz a javításra, átbeszéli az íróval a történetet, kiemeli az erősségeket. Segít az írónak, hogy mire a kézirat eljut a kiadói szerkesztőig a megfelelő minőségű legyen.

Honor – Royality: Az írók díjazásának a két módszere. Általában az író választja ki, hogy melyik számára a szimpatikus. Ha a honort (honorálium) kéri, akkor egyszerre kézhez kap egy nagyobb összeget, és x évig eladja a regényének a jogait a kiadónak. Ezen x év alatt bármekkora példányszámban is fogy a könyv, nem kap plusz pénzt érte. A royality viszont az eladott könyvek után fizet x százalékot. Előnye, hogy ha nagyon jól fogy a regény, akkor aprodozva több pénzt láthat az író a könyvből, mintha honort kérne. A royality hátránya viszont, hogy ha a könyv nem sikeres, akkor sokkal kevesebbet keres a regényen, mintha a honort választotta volna. Az íróknak mindig nehéz eldönteni, hogy melyiket kérjék.

Kézirat: Az adott regény, amin az író dolgozik. Tulajdonképpen annyi a lényeg, hogy a kézirat csak az író gépén él, a kiadói munkálatok, mint a szerkesztés nem kezdődtek meg.

Korrektor: A kiadókban dolgozó nyelvtannácik zsenik, akiknek az a feladatuk, hogy elolvassák a regényeket, és a legfrissebb helyesírási szabályoknak megfelelően kiszűrjék és javítsák a helyesírási hibákat, elütéseket.

Lektor: Leginkább az Aranymosás Pályázat során találkozhattatok a kifejezéssel. A lektor az a személy, aki elolvassa a kéziratot, és eldönti, hogy alkalmas-e a megjelenésre, illetve, ajánlja-e kiadásra a kiadóvezetőnek. A benyomásairól lektori véleményt ír, ami alapján a kiadóvezető is rálátást kap a könyvre.

Országos terjesztés: Lényegében az, hogy az ország összes könyvesboltjában kapható lesz az író regénye. Gyakorlatban ez annyit tesz, hogy megjelenéskor a kiadó szétküldi az ország könyvesboltjaiba a könyvet, de ha kifogy a készletük, nem biztos, hogy a könyvesbolt kér pótlást. De ha az olvasó jelzi az eladónak, hogy szeretné megvenni a könyvet, 1-2 munkanapon belül már ott lesz számára egy példány.

Magánkiadás: Külföldön már hatalmas népszerűségnek örvend, itthon is elterjedt. Ha egy író a magánkiadás mellett dönt, akkor megbíz egy ezzel foglalkozó kiadót, hogy e-könyv vagy papír formátumban kiadja a regényét. Viszont így minden költség az írót terheli, legyen az korrektor, szerkesztő, nyomdaköltség vagy akár borítótervezés. Cserébe jóval magasabb a royality összege, mint egy hagyományos kiadónál.

Szellemíró: Nem kísértetekről van ám szó 🙂 Olyan írókat takar a kifejezés, akik megírnak egy könyvet, de nem a nevükben jelenik meg. Jellemzően sztárok memoárjai, vagy regényei esetében fordulnak elő szellemírók, például Bella Thorne vagy Zoella sem saját maguk írták meg a könyveiket. A szellemíró általában elbeszélget a hírességekkel, meghallgatja az ötleteiket, a gondolataikat, megírja a könyvet, és a híresség ellenőrzi, belekontárkodik belejavít, hogy az ő személyiségét tükrözze. Memoároknál annyiban más a helyzet, hogy sokszor hangfelvétel készül a beszélgetésekről, amit a szellemíró leír, kibővít, átfogalmaz, ha a helyzet megkívánja. Anyagi elisméréssel mindenképpen jár a szellemíróság, de olvasói megbecsülés sajnos kevésbé.

Szerkesztő: Olyan kiadói munkatárs, aki az íróval együttműködve dolgozik a regényen a megjelenés előtt. A szerkesztő javaslatokat tesz a regény jobbá tételére, jelzi, ha a szöveg itt-ott megakad, netán más kifejezést kéne használni. Ezeket eljuttatja az íróhoz, aki vagy hozzájárul ezekhez, vagy nem. Külföldi könyveket is lát szerkesztő, de ezen esetben nem konzultál az íróval, és leginkább csak a fordításbéli bakikat szűri ki és a kevésbé magyaros kifejezéseket javítja.

Utánnyomás: Az egyik legjobb dolog, ami egy íróval történhet. A könyv megjelenésénél a kiadó mindig kinyomtat x példányszámot, ami ha elfogy, akkor újra nyomdába kerül a könyv, és újra kinyomnak belőle x példányszámot. Viszont kevés könyv éli meg az utánnyomást, mert vagy egyáltalán nem fogy el az először kinyomott példányszám, vagy hosszú évek kellenek a fogyáshoz, és a kiadó nem lát reális esélyt, hogy újra elfogyjon a frissen kinyomott példány.

Tördelő: Az a kiadó munkatárs aki a word fájlból könyvet varázsol, tehát egy programba betölti a szöveget, és ellenőrzi, hogy minden szép legyen, például ne lógjon üresen sehol egy sor, szépen legyen elválasztva egy-egy szó, és így tovább. Sok helyen a tördelők készítik el a borítókat is. A tördelő által elkészített fájlt kapja meg aztán a nyomda.

* Olvassátok el az előző cikket is! Itt könyves alapfogalmakat találtok *
1529 <- Az összes oldalletöltés 1 <- A mai adatok

Nincs hozzászólás