Könyvkritika: Becca Prior – Stockholm szindróma

Könyvkritika: Becca Prior – Stockholm szindróma

0
Oszd meg!

Ez már a második Becca Prior regény, amit olvasok, a fejlődés pedig igencsak szembeötlő. A Stockholm szindróma jobb a Tanítványnál, de nem feltétlenül szerethetőbb – ez viszont egyértelműen az én saram.

A könyv tulajdonképpen egy krimi, gengszerekkel, maffiózókkal, amit körbeölel a szerelem és persze az írónőtől megszokott rengeteg szex. Hozzám mégis közelebb áll az iskolai közeg, ahol nincsenek akciójelenetek, sem brutalitás, hanem csak az érzelmek. És hát igen, az akció annyira nem az én asztalom, ennek a könyvnek viszont nehéz volt nemet mondanom.

Így történhetett meg az, hogy bár a Stockholm szindróma írói szempontból jobb, hozzám mégis közelebb áll a Tanítvány. Azt viszont öröm volt nézni, hogy Prior szebben használja a nyelvet, jobbak a leírásai, az általa megalkotott közeg él és vibrál, és ami a legjobban bejött: sikerült teljesen hitelesen és szerethetően átadnia a történetet úgy, hogy több nézőponton keresztül ismerhettük azt meg.

Egy dolgot viszont továbbra is sajnálok: az pedig a szex leírás. Kicsit felemásnak éreztem olvasás során az erotikus részeket. Több pontján úgy voltam, hogy “ó, hát ez nagyon izgató“, láttam magam előtt a képet, aztán megjelent jó pár illúzióromboló, orvosi jellegű szó, és máris jött a fintor. Ha erotika kerül szóba, nagyon nem akarok arra gondolni, hogy mi a férfi nemiszerv elsődleges funkciója, ezek az orvosi szavak viszont ezt hozzák elő.

Ami a történetet illeti: dupla szálon mozogtunk, és most két románc bontakozott ki a sorok között. A főszerepben Brian, a maffiózó fia, akit elrabolnak, és a piti bűnöző Jake beleszeret, aztán segít a kiszabadításában, és utána beindul az akció, no és a rengeteg szex. A másik páros Brian két barátja, a modell Javad, és az otthonról elüldözött zaklatott tini, Nathan.

Számomra egyértelműen Javad és Nathan párosa volt a szimpatikusabb. Szerettem, hogy miket hoznak ki egymásból, jó volt átélni a karakterfejlődésüket, és valahogy a románcuk is sokkal szebben épült fel, kevésbé éreztem légbőlkapottnak, ami nagyon jót tett a sztorinak.

Brian és Jake esetében a könyv elején kicsit fintorogtam. Időben nagyon kevés telt el, pár nap alatt olyan szerelem alakult ki köztük, hogy hajlandóak lettek volna szó szerint meghalni a másikért. Sajnos oldalszábman is kevésnek tűnt mindez, alig negyven oldal alatt eljutottunk a semmiből a halálos szerelemig, ami számomra kissé gyors volt.

Amit viszont szerettem a főhősöknél, az a karakterek kidolgozottsága. Könnyedén lehetett velük szimpatizálni ráadásul esendően emberiek voltak, ami nálam mindig szimpatikus. Briannél külön tetszett, hogy amint kellett, átkapcsolt “maffiózó üzemmódba”, és bármit megtett, hogy megvédje, azt, akit szeret. Karakterdrámáknál még Nathan története ragadott nagyon magával. Bármit is tett, a múltja miatt, és ahogy eljutott a történet elejéig, csak tisztelni és szeretni lehetett őt.

Ami az akciót és a maffiózó szálat illeti: itt nagyon nem én vagyok a célközönség. Nem tudtam sajnos igazán élvezni, egyszerűen nem nekem való, se sorozatban, se filmben nézek ilyet, viszont csak emiatt képtelen voltam nemet mondani egy újabb LMBT regénynek.

Értékelés: 7/10

Szórakoztató és érdekes könyv volt ez, szerethető karakterekkel, rengeteg szerelemmel és még több erotikával. Prior olvasmányosan ír, a lapok pörögnek, és ha valaki csípi az akciót is, annak igazi szerelem lehet a kötet.

Hogy tetszik a borító? Nagyon figyelemfelkeltő, a srác is nagyon jól mutat rajta. Külön remek ötlet a fekete-fehér képen a piros tipográfia.

Kinek ajánlom elolvasásra? Az LMBT könyvek szerelmeseinek, de készüljetek fel, itt lesz bőven akció, és nem csak az ágyban (vagy éppen ahol elkapja a szereplőket a hév), hanem azon túl is.

1556 <- Az összes oldalletöltés 2 <- A mai adatok
1556 <- Az összes oldalletöltés 2 <- A mai adatok

Nincs hozzászólás