Évértékelés 2016 & Könyves kedvencek & Olvasási és blogos tervek

Évértékelés 2016 & Könyves kedvencek & Olvasási és blogos tervek

0
Oszd meg!

Először is, el se hiszem, hogy sikerült megvalósítanom azt, amiről már tavaly ilyenkor is álmodoztam, de féltem a tettek mezejére lépni. Nevezetesen az oldal megnyitásáról van szó. Ugyanis már tavaly eldöntöttem, hogy lépni kéne, de húztam, halasztottam.

Végül idén, 2016. június 5-én nyitott meg a Sorok Között Könyves Blog, a könyves posztjaim eddig ugye a Media Addict-on voltak olvashatóak. És hát, azt hiszem, életem egyik legjobb döntése volt megnyitni a könyves blogomat.

Egészen elképesztő élmény szinte minden nap könyvekről posztolni nektek. Imádok cikk témákat keresni, híreket, értékeléseket írni, vagy egyéb posztokat. És ami a legjobb, hogy a visszajelzések alapján úgy tűnik, nektek is tetszik a tartalom, ezért pedig csak hálás lehetek.

Először is, íme pár érdekesség a bloggal kapcsolatban!

– A legnépszerűbb poszt az oldalon a Felhők fölött három méterrel könyvről szólt, összesen 187 ezer oldalletöltést produkált.

– Fél év alatt több, mint 2.600-an követtetek a Facebookon (amit nagyon szépen köszönök!)

Az Instagramon 163 bejegyzést tettem közzé, és 416 követőm van (ezt is köszönöm ám).

A nyitástól mostanáig összesen 465 bejegyzést írtam, a legaktívabb hónap az augusztus volt 78 poszttal, míg a leginaktívabb június 45 poszttal.

Iszonyúan elégedett vagyok ám az eredményekkel, amiket a blog röpke fél év alatt produkált. Oké, hogy ott volt a Media Addict hátszele, hiszen aki ott szerette a könyves híreket, az (remélem 🙂) a Sorok Közöttre is áttért, de úgy érzem, sok új olvasóm is lett azért, mert végre homogén lett az oldal. Álmomban sem hittem volna, hogy a látogatottság ennyire magas lesz majd, mint mostanság. Ezért (is) köszönettel tartozom. No de lapozzunk, messze még a poszt vége 😉

Mondtam már, hogy imádom a statisztikákat? A tavalyi olvasásaimmal kapcsolatosan most kigyűjtöttem jó párat. Több adaton eléggé meglepődtem, de mindent egybevéve olvasás terén azt hiszem, hogy sikeres évet zárhatok.

2016-ban összesen 103 könyvet olvastam, ami 35.604 oldalt tett ki. Ha átlagolok, akkor 345 oldal/könyvre jön ki a végeredmény.

– A leghosszabb könyvem: Ármány és kézfogó – 704 oldal

– A legrövidebb könyvem: Az Árnyvadász Akadémia – 76 oldal (ha nem számolom a D.A.C. novellákat, de azok e-könyves megjelenések voltak)

– A legtöbb könyvet, szám szerint 53-at a Könyvmolyképző Kiadótól olvastam.

– Tavaly sajnos csak 3.5 LMBT regényt olvastam. (Azért a fél, mert a Szeress jobban! két nézőpontos sztori volt, és csak a fele volt LMBT téma).

Szégyen és csalázat, de 2016-ban csak 16 magyar könyvet olvastam, ami nagyon alacsony. Viszont két kivételtől eltekintve amihez szerencsém volt, azokat imádtam, különösen Kalapos Éva, Bessenyei Gábor és Böszörményi mester műveit.

Ha egy új esztendőbe lépünk, szerintem mindenképpen jó célokat kitűzni magunk elé. Mindenképpen igyekszem, hogy ezen célok ne okozzanak bennem görcsös akarást, mindenesetre jó lenne becélozni, hogy idén ezeket teljesíthessem.

Egy év múlva majd visszanézem, hogy sikerült-e mindet megvalósítani, kíváncsian várom, hová jutottunk. Akárhogy is lesz, én mindenképpen hálás vagyok, különösen mert minden siker, minden diadal közös munka eredménye.

Íme, a blogos & olvasási terveim 2017-re:

– Szuper lenne fejleszteni az Instagram profilom is, ha már van olyan telefonom, ami (viszonylag) jó minőségű képeket készít. Szóval, jó lenne, ha meglenne egy évre a 365 poszt, bár érzésem szerint nem fogok tudni naponta posztolni. Örülnék annak is, ha az Insta-követők száma elérné az 1.000 főt.

A Facebookon is menő lenne a duplázás: ha jövőre 5.000 követője lenne az FB oldalnak, az iszonyú menő lenne.

– Idén komolyan belevágok a várólista csökkentésbe, össze is gyűjtöttem az engem érdeklő könyveket, amik a polcomon porosodnak egy ideje. Minderről hamarosan egy külön bejegyzésben számolok be. Mindenesetre nagyon szeretném teljesíteni a kihívást, mert az nem járja, hogy olvasatlanul legyen annyi könyv a polcomon, hiszen nem véletlenül kerültek oda 🙂

– Nem ártana ha több szépirodalmi regényt tudnék olvasni. Ahogy legutóbb olvastam az új Ambrózy kötetet észrevettem, hogy egy-egy szebb kifejezés tudat alatt bekúszott az agyamba, és az új kéziratom írásánál nagy hasznát vettem. Tényleg jobbá teszi az ember írását, ha sok szépet olvas, de hát, a szépirodalommal még mindig nem vagyunk barátok, de ez ellen valamit tennem kell. Vagyis, igyekszem, tényleg. Kezdő lépésként felpakoltam két Grecsó könyvet a várólista csökkentéses listámra.

– Iszonyúan szeretek magyar szerzőktől olvasni, különösen, ha magyar helyszínen játszódik a történet. Sajnos 2016-ban nem vettem sok hazait a kezembe, de idén mindenképpen szeretnék ezen változtatni.

Ugyan már írtam a top20 kedvenc könyvélményemről egy bejegyzést, de azért vannak olyan “alkategóriák”, és egyéb olvasási statisztikák, amire mindenképpen szerettem volna sort keríteni. Szóval, íme, pár könyves huncutság.

(És akkor zárójelesen hozzáteszem, hogy iszonyú jó volt válaszolgatni ezekre a kérdésekre, és átgondolni magamban, hogy egek, mennyi jó könyvet olvastam tavaly! Átnéztem többször is a molyos olvasási listám, és csupán 3 (!) olyan könyvet találtam a 103-ból, amire azt mondtam, hogy nem bántam volna, ha nem olvasóm el. Azért ez nagyon jó, remélem, hogy idén is okosan választok olvasnivalót. De nem húzom az időt, jöjjenek a válaszok a legekkel).

ujev-2016

Az első könyvem: Becca Fitzpatrick – Black Ice
Remek kezdés volt, kicsit ki is másztam miatta a komfortzónámból, ugyanis krimiről van szó.

Az utolsó könyvem: Böszörményi Gyula – Ármány és kézfogó
Minő meglepetés! YA krimivel kezdtem, azzal is zártam az évet.

A kedvenc könyves eseményem: Csillagszóró KönyvKarácsony
Bár a Könyvfesztivált is imádtam, de a legjobban mégis itt éreztem magam. Szuper volt a helyszín, a hangulat és a társaság is.

A legrosszabb könyvborító: Amy Tinterra – Reboot
Egyszerűen borzasztó, ahogy ez a borító kinéz 🙁 A könyvhöz kábé semmi köze, és sajnos a lány is iszonyúan antipatikus rajta.

– A kedvenc könyvborítóm: Bessenyei Gábor – A feledés folyója
Csak az olvasmányaim közül válogattam, onnan is a magyar grafikusok műveiből, így adta magát A feledés folyója. Gyönyörű a festmény, jók a karakterek, és Léthé, a folyó istennő alakja élőben még királyabb.

– A legnagyobb csalódás: Ugron Zsolna – Úrilányok Erdélyben
Annyira akartam szeretni a téma miatt, és tele is volt jó ötletekkel a könyv, de a kidolgozás sajnos bőven hagyott kívánnivalót maga után. Kár érte.

– A legnagyobb meglepetés: Julie Kagawa – A Halhatatlanság szabályai
Nem tudom elégszer elismételni, hogy ez a könyv mennyire király! Ha hozzám hasonlóan valaki ódzkodik már a vámpírtémától, azonnal felejtse el, és csapjon le erre a könyvre.

– A legjobban utált karakter: A srácok anyja (Forbidden – Kimondhatatlan)
Egyáltalán, anyának nevezhető az a nő? Egyszerűen borzasztó volt, ahogy a gyerekeivel bánt, amint elhanyagolta őket a pasik és a pia miatt. És amit a könyv végén levágott… Undorító.

– A kedvenc karakter: Kéer (A feledés folyója) & Mári (Ármány és kézfogó)
Sajnálom, képtelen vagyok választani kettejük közül, így most csalok. Mindkét karakter hihetetlenül sok röhögőgörcsöt eredményezett nálam, mindkettejük egy igazi egyéniség. És tudjátok mi lenne a legjobb? Ha összefutnának valahol, és nekiállnának perlekedni ezek ketten 🙂

– A legrosszabb magyar könyvem: Fiala Borcsa – Szerinted?
Elnézést kérek az írónőtől, igazán sajnálom, de idén sajnos ez a könyv volt az, amit a legkevésbé szerettem 🙁 Ettől függetlenül továbbra is oda és vissza vagyok a Fiala cikkekért és a humorért is.

– A legjobb magyar könyvem: Böszörményi Gyula – A Rudnay-gyilkosságok
Egészen elképesztő ez a könyvsorozat, egyszerűen imádom! A gyönyörűen megfogalmazott, régies stílust, a szereplőit, a hatalmas rejtélyt és persze azt is, hogy olyan feelinget ad át, mintha tényleg ott sétálnék én is Miliékkel az 1900-as évek elején.

– A legrosszabb külföldi könyvem: April Genevieve Tucholke – Wink Midnight Poppy
Hát, annyira azért bűn rossznak nem nevezném, de a sok jó könyv között ez volt a leggyengébb láncszem. Ennyire elvont és beteg könyvet nem is nagyon akarok már olvasni, az biztos.

– A kedvenc külföldi könyvem: Deirdre Riordan Hall – Sugar
A könyv szerintem gyönyörűen átadta, hogy mennyire fontos erősnek lennünk minden helyzetben, és bárki képes lehet változtatni az életén. Csodálatos regény, bár mindenki elolvasná!

Nos, ennyi lett volna a 2016-os évértékelésem, így is jócskán hosszabb lett, mint amire számítottam, de hát, ez van akkor, ha az ember egy szuper évet zárhat le, rádásul szuper társaságban! 😉

Boldog új évet kívánok mindenkinek, és most, hogy beköszöntött 2017 azon leszek, hogy ez az évünk is legalább annyira ütős legyen együtt, mint amilyen a 2016-os volt. Köszönöm ám, hogy itt vagytok, tartsátok meg ezt a jó szokásotokat.

2586 <- Az összes oldalletöltés 1 <- A mai adatok
2586 <- Az összes oldalletöltés 1 <- A mai adatok

Nincs hozzászólás