Könyvkritika: Robyn Schneider – Egy új élet reménye

Könyvkritika: Robyn Schneider – Egy új élet reménye

0
Oszd meg!

Te képes lennél újrakezdeni az életed úgy, hogy ugyanabban a közegben ragadsz, és körülötted látszólag nem változik semmi?

Szerintem mindannyian elgondolkodtunk már ezen, hogy tényleg újra tudnánk-e kezdeni. De mi van akkor, ha erre kényszerülünk, és nincs választási lehetőségünk? Pont ez történt az Egy új élet reménye főhősével.

* Kíváncsi lettél? Szerezd be -15% kedvezménnyel! *

egy-uj-elet-remenye

Ezra az Eastwood gimi legmenőbb teniszezője, a bálkirály, a dögös Charlotte pasijaként mindenki felett állt. Azt hitte, ő a császár, aztán egy autó szó szerint elgázolta, a legjobb barátai még a kórházban sem látogatták meg, ráadásul többé nem sportolhat. Minden, amit eddig gondolt önmagáról, az álmairól, más megvilágításba kerül. És eljön az ősz, amikor újra iskolába kell járnia, ahol nem változott semmi, de ő gyökeresen új ember lett. Vagy legalábbis próbál az lenni.

Gondolom már ennyiből sejthető, hogy odavoltam a könyvért. Imádom, amikor elgondolkodtatnak, amikor a karakterek saját életét kivetíthetem a sajátomra, és játszadozhatok gondolatban.

Én mit tennék? Mennyire lennék képes bejárni azt az utat, amit Ezra? Visszatérnék a sportolók asztalához, és úgy tennék, mintha minden rendben lenne, mintha nem ők lennének azok az álbarátok, akik még csak meg sem látogattak a kórházban és le se szartak? Vagy egyszerűen lépjek egy új útra? Teljesen felvillanyozott a regény.

Ahogy én elképzeltem: Ezra | A fotón: Robert Pattinson
Ahogy én elképzeltem: Ezra | A fotón: Robert Pattinson

Az Egy új élet reménye során Ezra hihetetlen utat járt be, a karakterfejlődése egyszerűen bámulatos volt. Nem semmi bátorság kellett ahhoz, hogy kiálljon magáért, hogy tényleg képes legyen fejlődni, és a tenisz helyett új lehetőségek felé nézni, hogy elkerülje a legnagyobb rémálmát: a kisvárosban ragadva élni, és a gimis dicsőségen merengeni egy életen át, ahogy a szülei vagy a tanárai teszik.

* Kíváncsi lettél? Szerezd be -15% kedvezménnyel! *

A könyv már az elején azzal indított, hogy Ezra miként távolodott el a legjobb barátjától, Tobytól, majd a baleset után hogy találtak egymásra. Naná, hogy én is agyaltam rajta, mi van a gyerekkori barátaimmal, akik közül sokan ma már csak régi ismerősök számomra. Szerintem csodás, hogy a könyv bemutatta, pár év kihagyás után is újra lehet ugyanolyan jó egy barátság, és megadhatja azokat a boldog pillanatokat, mint annak idején.

Tobyt a maga őrültségeivel, a beszólásaival és a képregényes mániájával nem lehetett nem imádni. Amikor pedig kiderült a féltve őrzött titka gondolhatjátok mennyire megörültem, pláne annak, ahogy Ezra mindezt kezelte. Szerettem a barátságukban a kölcsönösséget, nem csak Toby tette jobbá Ezra életét, és segített az új élet kezdésében, hanem ez megtörtént fordítva is.

Ahogy én elképzeltem: Toby | A fotón: Ezra Miller
Ahogy én elképzeltem: Toby | A fotón: Ezra Miller

Ezra régi barátaira vegyesen tekintettem. Igen, haragudtam rájuk, amiért cserbenhagyták őt, és most hirtelen arra várnak, hogy üljön vissza az asztalukhoz, és legyen minden olyan, mint régen. Leginkább Evan viselkedése háborított fel, aki éveken át a legjobb haverja volt, akire Ezra barátként tekintett. Bár Evan haverkodott, próbálta bevonni Ezrát a társaságba, de annyira felszínes volt minden egyes mozzanata. Nem éreztem mögötte a barátságot, csak a haverságot, a kettő pedig nagyon nem ugyanaz.

Ezra exe, Charlotte kapcsán jött egy nagyon jó jellemzés a könyvben, ki is másolom: “Egy pillanatig fontolgattam, megmondjam-e neki, hogy önző és meggondolatlan lány, aki azt hiszi, hogy neki jár valami a világtól, csak azért, mert csinos. Nem akarok a közelében lenni, amikor felfedezi, hogy ez nincs így.” Ennyiből már levehető, hogy milyen csajjal állunk szembe, aki naná, hogy csinált sok undorító dolgot a könyvben. Szomorú, hogy sok Charhoz hasonló személy szaladgál a való életben is.

Ahogy én elképzeltem: Charlotte | A fotón: Dianna Agron
Ahogy én elképzeltem: Charlotte | A fotón: Dianna Agron

Naná, a könyvből nem maradhatott ki a romantikus szál. Ezra és az új csaj, Cassidy kapcsolata nagyon aranyos volt, bár, talán a viharos jelző a legjobb rá. Vitáztak, beszélgettek, és úgy gyógyították be egymás lelkein a múltjuk ejtette sebeket, hogy talán észre sem vették, milyen jó hatással vannak a másikra. Szerettem a közös jeleneteiket, leginkább azokat, amik a vitakörrel voltak kapcsolatosak. Hiszem, hogy ha nincs Cassidy, akkor Ezra sem találhatott volna igazán magára, és talán kevésbé tudta volna kialakítani az új életét.

* Kíváncsi lettél? Szerezd be -15% kedvezménnyel! *

A könyv lezárását egyszerűen imádtam. Hihetetlen nagy bátorság kellett ehhez az írónőtől, a döntése láttán pedig csak tapsolni, és mélyen egyetérteni tudok. Ebből is egyértelműen látszott, hogy Ezra nem fél nyitni az új dolgok, az új élet felé, és képes a legfontosabbra, a megbocsátásra. Azért pedig külön köszönet, hogy betekinthettünk a srác jövőjébe is. Nagyon kellett az a pár oldal.

Ahogy én elképzeltem: Cassidy | A fotón: Emma Stone
Ahogy én elképzeltem: Cassidy | A fotón: Emma Stone

Értékelés: 10/10

Nem tudok, és nem is akarok kivetnivalót találni a regényben. Tökéletes szórakozás volt, nagyon lekötött, és egy szuper történetet mesélt el egy rettentő édes és szerethető főhősről, aki annyira bátor és erős, amilyen egyszer én is szeretnék lenni.

Hogy tetszik a borító? Sehogy. Ronda és nem kelti fel a figyelmem egy pillanatra sem. Értem a szimbolikáját, a hullámvasutat, de bocsi, akkor sem tetszik. De kit érdekel, a tartalom a lényeg, abban pedig verhetetlen.

Kinek ajánlom elolvasásra? Szívem szerint mindenkinek, nemtől és kortól függetlenül. Elgondolkodtató történet, érdemes elolvasni.

1600 <- Az összes oldalletöltés 1 <- A mai adatok

Nincs hozzászólás