Az öt kedvenc könyves gonoszom

Az öt kedvenc könyves gonoszom

0
Oszd meg!

Talán nincs is olyan könyv, ahol ne lenne legalább egy negatív/gonosz szereplő – és ez így van jól. A negatív karakterek viszik előre sokszor a cselekményt, teszik izgalmasabbá a kötetet, és… lássuk be, néha csak jó utálkozni, nem?

Sok olyan karakter van, akit szeretek utálni, de a legjobb gonoszok a jól kidolgozottak, akiknél ott a motiváció, hogy miért szemetek, és esetleg a háttérinfó, hogy miért lettek azok. Persze, még így is vannak elviselhetetlenek (Umbridge, rád nézek), de bőven ki tudtam választani öt olyan gonosz karaktert, akiket minden gonosz és megbocsáthatatlan tettük dacára imádtam.

az-ekko

A tó hercegnője (Az ékkő)

A disztópia úrihölgyei aztán nem viccelnek, a hatalmukat – avagy annak látszatát – kőkeményen megszilárdítják, keményen odacsapnak, és nincs bennük semmi könyörület. A tó hercegnője is ilyen, és mégis más.

Kétségkívül számító, gonosz, és brutálisan eszes, de még úgy sem tudtam utálni őt. Egyrészt a múltja miatt, valahol teljesen jogosan hiheti szerintem, hogy őt illeti a trón. Ráadásul a regény bizonyos pontjain még kedvelni is tudtam.

Sőt, a sztori egy pontján még el is hittem neki, hogy ő a lehető legjobb opció, mint uralkodó. A regény végén lévő cliffhanger feloldását pedig kíváncsian várom.

>>> Bővebben Az ékkőről

voros-kiralyno

Elara (Vörös királynő sorozat)

Ó, hogy én mennyire imádom őt! Igen, durván negatív karakter, aki semmitől sem riad vissza, hogy elérje a céljait. Kegyetlenül gyilkol, mindenkit kihasznál, ráadásul semmi enyhítő tényező nincs: sem a múltjából, sem a jelenéből. Ez a nő velejéig gonosz. És mégis…

Elarát egyszerűen nem tudtam utálni. Annyira manipulatív, számító és a végletekig okos, hogy itt-ott tiszteletet ébresztett bennem, amit brutálisan szégyelltem olvasás közben. Észre se vettem, és beleszerettem a karakterbe…

Legjobban a közös jeleneteit szerettem Mare-ral. Azok a zseniális párbeszédek, a visszavágások, egyszerűen hű! Alig várom, hogy filmen lássam viszont.

>>> Bővebben a Vörös királynőről

orokke-a-tied

Megan (Örökké a tiéd)

Ő az a karakter, akit tipikusan utálni kell. Nagyon manipulatív, iszonyú dolgokat tesz, megalázza és rettegésben tartja a társait, és még azokat is kikezdi, és terrorban tartja, akiket állítólag a barátainak tart. A lehető legönzőbb teremtés, aki saját magán kívül senkit nem szeret, és egy szemernyi jóság sincs benne. Már majdnem Umbridge-szint, de…

A karaktert a múltja miatt szerettem meg. A regény egy pontján meg is jegyzi, hogy azt tette, amire nevelték. És logikusan belegondolva, teljesen igaza van. Ő “csak” egy nagyon jó diák volt egy borzasztó világban, ahol csak a hozzá hasonló lányok juthatnak a csúcsra…

>>> Bővebben az Örökké a tiédről

sebastian

Sebastian (A végzet ereklyéi sorozat)

Elismerésem Cassandra Clare-nek, ugyanis remekül kidolgozta a karaktert. Itt tényleg minden adott volt, hogy megérthessem őt. A múltja ismerete, az indíttatása, hogy mit miért akar, a jó és a nagyon rossz oldala egyáltalán.

Sebastian nagyon karizmatikus, sokszor sikerült engem is magába bolondítania, és itt-ott még drukkoltam is neki, hadd jöjjön már össze szerencsétlennek, amit akar. Hiába tudtam, hogy ő a főgonosz, ráadásul tömeg- és gyerekgyilkos, mégis megnyert magának.

>>> Bővebben A végzet ereklyéiről

testcsel

Tara (Scoring Wilder – Testcsel)

A csaj egy tipikus szemétláda: jól néz ki, gazdag, hírnevet akar és ezért bármire képes. És naná, hogy féltékeny a hősnőre. Innen már bárki elképzelheti, hogy miként volt felépítve a karakter.

Legjobban a humoráért szerettem a csajt, és a reakciók miatt, amiket a hősnőben keltett. Rohadt vicces szócsatáik voltak, és amikor a könyv végén kiderült, hogy mi lett Tara sorsa elégedetten ujjongtam.

>>> Bővebben a Testcselről

2593 <- Az összes oldalletöltés 1 <- A mai adatok

Nincs hozzászólás