Itt a Kiéhezettek-film: ősszel Young Adult zombik lepik el a mozikat!

Itt a Kiéhezettek-film: ősszel Young Adult zombik lepik el a mozikat!

6
Oszd meg!

Ősszel egy újabb zombis Young Adult könyvadaptáció hódíthatja meg a mozikat! M.R. Carey itthon is megjelent Kiéhezettek regényének az adaptációja 2016. szeptember 22-én, a világpremierrel egy időben kerül a hazai mozik műsorára a Vertigo Media jóvoltából.

kiehezettek

A könyves rajongóknak külön jó hír, hogy az adaptációt maga az író, M.R. Carey jegyezte. Igaz, a könyvtől várhatóak eltérések. Az író nyilatkozata szerint ez szükséges volt, hiszen a Kiéhezettek teljes egészében Melanie elmesélésében zajlik, míg a film öt központi karakterre koncentrál.

Ez esetben két különböző úton mutatjuk meg ugyanazt a történetet. A befejezés pedig abszolút könyvhű lesz” – nyugtatta meg a rajongókat M.R. Carey.

kiehezettek2

A történet szerint a jövőben járunk, az emberiség nagy része egy fertőzés áldozatává vált, és zombivá lettek. Az egészségesek védett városokban élnek, vagy veszélyes bandákba verődnek. Eközben egy katonai bázison pár különleges gyereken kísérleteznek – köztük a főhősön, Melanie-n. A gyerekek is zombik, de megőrizték emberi vonásaikat és kifejezetten intelligensek. A tudósok azt remélik, általuk meglelik az ellenszert a vírusra, de a zombigyerekek kiszabadulnak…

A filmben viszonylag kevés lesz az ismert szereplő, igaz, sikerült a nagyszerű Glenn Close-t is castingolni. Rajta kívül többek között Gemma Arterton (Boszorkányvadászok) és Paddy Considine (A remény bajnoka) is csatlakozott a filmhez.

kiehezettek3

A főszerepben a pályakezdő Sennia Nanua látható, aki korábban a Beverly c. rövidfimben tűnt csak fel. A 12 éves lányról már most sokat remél a filmszakma, és egyes hangok szerint ő lehet a következő színes bőrű ifjú színésznő, aki olyan sikerek elé nézhet, mint Quvenzhané Wallis és Amandla Stenberg.

Alább megnézhetitek a film poszterét, és a legutóbbi megjelent trailert is. Ezek alapján mindenképpen érdekes és kihagyhatatlan programnak ígérkezik a Kiéhezettek, ideje lenne a könyvet is elolvasni!

kiehezettek4 kiehezettek5

1213 <- Az összes oldalletöltés 1 <- A mai adatok

6 Hozzászólások

  1. Hááát, ez a könyv is a listámra került pár napja, de most elbizonytalanodtam kicsit az előzetes láttán, kell-e ez nekem. Mondjuk, lehet, elolvasom a könyvet, képzeletben tudom lájtosítani az eseményeket :D, és aztán eldöntöm, kell-e ez nekem vizuálisan is…

    • A könyv némileg más lesz, szóval szerintem olvass bele mondjuk a könyvesboltban, aztán ha nem tetszik, hagyd ott 🙂

  2. Hát, szóval az van, hogy változtattam a könyvrendelési és prioritási stratégiámon és azt rendelem előbb, ami épp le van akciózva. Ez pedig 50%-on volt, szóval ott pihen az éjjeliszekrényemen.
    Amúgy a könyvtől végülis nem tartok, a filmtől igen.

    • Na ez szuper döntés volt, nem mindegy, hogy féláron, vagy teljesben szerzi meg az ember 🙂
      A könyv remélem tetszeni fog! 🙂

  3. Na, eljutottam a könyv végéig. És nagyon mérges vagyok. Röviden: Ha idén csak egyetlen könyvre lesz időd, NE ezt olvasd el.

    Azt hiszem, épp a fenti szlogen volt az, ami miatt sokat vártam a könyvtől. Vagy legalábbis valamit. Valamit, ami kiemeli a többi közül, de nem negatív értelemben. Mondom, mik voltak a gondjaim.

    1. Nagyon lassan bontakozik ki a világ. A világ felépítése nélkül viszont az, amilyen megalázóan bánnak ezekkel a gyerekekkel, számomra nagyon taszító. A világ felépítésének átlátása után vannak benne elemek, amelyeket megértek, de még így is nagyon magas arányúnak tartom az öncélú undorkeltést a könyvben, főleg annak az elején.

    2. A könyv gyakorlatilag az Útvesztők és a Részlegesek világát olvasztja össze. Jó, persze apokalipszis esetén az egyik opció, amely kiirtja az emberiség nagy részét az több esetben betegség, így volt ez az imént említett két könyvben is. Az Útvesztőkből a betegség jellegét emeli ki: oké, nem ugyanaz a két betegség, de ez a zombi stílus mindkettőben kísértetiesen hasonló. A Részleges trilógiát pedig az idézte fel, amikor egy 20 éve letűnt világ visszamaradt romjaiból próbálnak még felhasználni a főszereplők ezt-azt (leginkább ennivalót – 20 év után, jah). Az Útvesztő nem lett a kedvencem, de az első kötet azért ott még elég fantáziadús volt, a Részlegesekkel meg felemás a viszonyom, de ott azért összességében legalább az események alakulása és a könyv vége olyan, ami nekem tetszik.

    3. Stílus. Az egész könyv egy hétköznapi stílusban íródott, ám időnként és helyenként becsúszik egy-egy trágár kifejezés. Ami nem lenne baj, ám stílusidegen. Nem tudom, hogy ez fordítási zűr-e vagy az eredeti nyelvű anyag is ilyen, de elég zavaró, ha az embert bármi is kizökkenti az olvasásból. Különben nekem már maga a könyvcím fordítás sem tetszik. Az eredeti cím a kislányról szól, a magyar pedig inkább a környezetről. Oké, hogy nem kell tükörfordítani, de a cím sem vonzó.

    4. Könyv/film. Döbbenten nézem az előzetest. A könyvben ábrázolt Melanie világos bőrű, szőke kislány. Ezt folyamatosan és többször hangsúlyozzák. A történet eleve Angliában és nem Amerikában játszódik, így a világos bőrszín illik is oda. A filmben egy afro-amerikai kislányt látunk, aki tündéri és mivel előbb láttam az előzetest, mint olvastam a könyvet, hiába volt ezerszer kihangsúlyozva a világos bőr, világosszőke haj, akaratlanul is Sennia Nanuát képzeltem el a szerepben. A történetben persze a bőrszínnek semmi jelentősége nincs, tehát nem lesz attól más a mondanivaló, hogy a filmben színes bőrű színésznő alakítja a szerepet (meg tényleg, nagyon ügyesnek is tűnik a kislány) – csak érthetetlen számomra a választás. Mindegy, a film nem miatta lesz rossz. 🙂

    5. Maga a történet sem nyerte el a tetszésemet. Eleve nem szeretem, az úton lévős, menekülős könyveket, na ez meg ilyen. Ezeknél mindig úgy érzem, hogy nincs kerete az egésznek. És itt sem volt. Persze az ember a könyv olvasása során nagy nehezen végül megismeri a világot, hogy milyen volt azelőtt (gyakorlatilag a mi világunk), milyen lett, arra is rájövünk, hol kezdődött a történet, kinek mi volt ott a szerepe.
    Amúgy a bejegyzésedben az nem állja meg a helyét, hogy a könyv teljes egészében Melanie elbeszélésében zajlik, és ami érdekes, hogy maga az írónő nyilatkozza ezt állításod szerint. Valóban a könyv nagy része 75-80%-a Melanie-t mutatja be (E/3-ban, nem E/1-ben), de vannak fejezetek mind a négy további szereplőre fókuszálva is. Mindegyiket megismerjük, a motivációikat, stb.
    És nem szeretem a végét. Nem szeretném elspoilerezni itt, hátha olvassa még más, mert bár felvetít egy jövőképet, de semmi garanciát nem látok rá, hogy amit Melanie kigondol, az valóban működni is fog.

    Amiben mégis kicsi pluszt nyújtana a könyv, azt éppen az utolsó oldalakon zúzza szét egyetlen tollvonással a szerző. A tanárnő és Melanie kapcsolata, a köztük lévő ragaszkodás nagyon erős, ahogyan egy 10 éves kislány felnézhet a tanárára és ahogyan egy tanárnő megpróbál mindent megtenni egy tehetséges tanítványért. Éppen ezért az utolsó 2-3 fejezetben történtek, amit éppen Melanie tesz, eléggé hmmm… szóval erkölcsileg megkérdőjelezhetőek. Vagy csak félreértek valamit.

    Gondolkodom, mi az, amit adhat a könyv – de nekem nem nyerte el a tetszésemet. Persze aki szereti a zombis, menekülős, kicsit érzelmes, fordulatos történeteket, annak esetleg érdemes elolvasni, de semmiképpen nem komoly várakozásokkal. Mert annyira nem lesz egyedi vagy különleges, amiért érdemes lett volna ráírni az elejére azt a szlogent.
    Értelemszerűen a film számomra nem nézős. És nem akarok rossz szándékú lenni, de picit remélem is, hogy megbukik. Szerintem nem szabadna nyereségesnek lennie. Nem azért, mert nekem nem tetszett, hanem a benne szereplő öncélú erőszak nagyon magas aránya miatt. Ha erre vevők az emberek, akkor valami nagy baj van a világban.

    Úgyhogy most egy sokkal könnyedebb, lazább, vidámabb, családi hangulatú könyvvel folytatom 🙂

    • Hú, most nem kicsit ment el a könyvtől a kedvem, de valami sunyi módon kíváncsi is lettem, hogy lehet ennyire elrontani egy jó alapötletet. Talán nálam segíthet, hogy a Részlegeseket nem olvastam.

      Hm, nagyon ritka eset, ha egy karakter rasszát pont a fehér bőrűről cserélik a színes bőrűre. Érdekes döntés, de tény, hogy könyvben zavaró lesz. (És durva, hogy ellenkező esetben ez mindig mennyire felidegesít. Egek, rossz vagyok).

      A cikkben írtakat tényleg az írónő nyilatkozta, direkt újra ránéztem most. Talán az újságíró ferdített volna? De azt meg miért tenné? Nagyon durva.

      Köszi, hogy megírtad a véleményed, jól esett elolvasni, remélem más is így jár 🙂