Könyvkritika: Christine Biernath – Gólyaregény

Könyvkritika: Christine Biernath – Gólyaregény

4
Oszd meg!

golyaregenyAz egyik legrosszabb dolog amit egy tinilány számára el tudok képzelni az, ha teherbe esik. Tudom, egy gyermek igazi áldás, de leginkább akkor tud azzá válni, ha a kismama a megfelelő korban van, ha jó a párkapcsolata (vagy elég erős ahhoz, hogy egyedül bírkózzon meg vele) illetve az sem árt, ha megfelelőek az anyagi körülmények. Viszont az, amikor egy tinédzser kerül döntéshelyzetbe, az döbbenetesen nehéz. Megszülje? Ha igen, nevelje fel, vagy adja örökbe? Netán menjen abortuszra? Kábé ez a három megoldás létezik, és egyik sem egyszerű, mindegyik hosszan kihat az illető életére. Nehéz dolog ez, nagyon nehéz, különösen ha egy tinédzserlányról beszélünk…

A Gólyaregény főhőse Nadine. Az édesanyja tinédzserként szülte őt, meglehetősen rossz a viszonyuk. A lány nagyon okos, rengeteget tanul, így át is ugorhatja a tizenegyedik osztályt, hogy hamarabb leérettségizzen. Az álma egy jó munka, kitörni a szegénységből, no és Párizs, ahová mint jó tanuló az iskolával elmehetne. Ám össze kell szednie a pénzt az utazásra, ezért elvállal egy nagyon fárasztó munkát. Itt ismerkedik meg a jóképű Rickkel. Nadina magas, szeplős, sosem tartotta magát szépnek, de Rick felfedezi benne a nőt – sokáig még a korával sincs tisztában. Nadine fogamzásgátlót szed, de nem sejti, hogy egy gyomorrontás hatástalaníthatja azt. A lány az aktust követően teherbe esik… Merre tovább?

Ahogy én elképzeltem: Nadine | A fotón: Ana Brenda Contreras
Ahogy én elképzeltem: Nadine | A fotón: Ana Brenda Contreras

A regénytől pont azt kaptam, amit vártam. Komoly témát dolgozott fel a szerző, és meglepően jól kezelte az egészet. Nagyon át tudtam érezni Nadine helyzetét még úgy is, hogy engem nem fenyeget a teherbeesés veszélye. Fiúként is simán átéreztem azokat a morális kérdéseket, amivel a lány tizenhat évesen szembesülni kényszerült. A regény csodaszépen levezette mindazt a nehézséget, amit ilyenkor átélhet az ember, a boldogság és a szomorúság közti megannyi fokozatot, amikor az embernek már lelkifurdalása van, mert nem akarja mindezt, csak szeretné, ha minden olyan lenne, mint régen.

Nadine érzelmi skálája megannyi fokozatot bejárt, a regény pedig hihetetlenül realistán ábrázolta még a hangulatingadozásait is, amikor egyik pillanatban őrülten boldog, majd irritálóan hülye és idegesítő lett. Első pillanatban fel sem fogtam, hogy miért ilyen, és haragudtam rá olvasás közben, de aztán leesett, hogy nem csak tinédzser, hanem terhes is, így hiteles is, ha néha így viselkedik. Úgy szeretem, mikor egy szerző még a legkisebb apróságokra is figyel, itt pedig ez maximálisan megvalósult.

Nagyon érdekesen ábrázolta a könyv a mellékszereplőit is, és ami azt illeti, az ő reakcióikra is legalább annyira kíváncsi voltam, mint a kismamáéra. Rick különösen tetszett, leginkább azért, mert Nadine szemén keresztül egyik pillanatban elaléltam tőle, aztán ugyanúgy haragudtam rá, ahogy a lány. Sokat kellett gondolkodnom rajta, mire összeraktam magamban a képet, a végeredmény pedig hihetetlenül emberi lett. Pont így járt az összes karakter, és pont ebben rejlett a Gólyaregény ereje. Itt nem tapasztaltam “regényszerű karaktereket“, hanem olyan karakterekkel találkoztam, akikkel a való életben is összefuthatnék. Emiatt is emelem a kalapom Christine előtt.

Ahogy én elképzeltem: Rick | A fotón: Aarón Diaz
Ahogy én elképzeltem: Rick | A fotón: Aarón Diaz

Olvasás közben nagyon sokat gondolkodtam azon, hogyan lehet majd lezárni a könyvet. Egyáltalán milyen életet képzeljek el Nadine-nak, Ricknek és a kicsinek. Hogyan alakul ki a kis családjuk? Kialakul egyáltalán? A lezárás végül meglepetést okozott. Nem szeretném lelőni senki előtt sem a poént, így tényleg csak annyit mondok, hogy meglepődtem, és ennek nagyon örülök. Szeretek meglepődni a könyveken. Nagyon bejött a regény vége, még úgy is, hogy elviseltem volna még pár oldalt.

Értékelés: 10/10
Pontosan azt kaptam a regénytől, amit szerettem volna. Egy elgondolkodtató, szívbemarkoló és realista történetet, amiben egy tinilány élete legnagyobb döntése előtt áll.  Tóth Gabitól idézve, Köszönöm az élményt!

Kinek ajánlom elolvasásra? Mindenkinek! Őszintén bízom benne, hogy kortól és nemtől függetlenül sikerült meghoznom a kedvet a Gólyaregény elolvasásához. Ez tényleg egy olyan sztori, amivel mindenkinek meg kellene ismerkednie.

CHRISTINE BIERNATH – GÓLYAREGÉNY – BLOGTURNÉ

golyaregeny

 

216 <- Az összes oldalletöltés 1 <- A mai adatok

4 Hozzászólások

  1. Mindenképp el fogom olvasni ezt a könyvet, az pedig, ahogy a regény főhőseit elképzeled, csak még inkább felcsigázza az érdeklődésem, hiszen imádom Aarón Diaz és Ana Brenda kettősét, sőt a Teresa óta reménykedem egy újabb közös telenovellában, de visszatérve a témához: elképesztően érdekel a könyv, és biztos nekikezdek az elolvasásának! 🙂

    • Szerintem tetszeni fog, érdemes időt szánni rá 🙂 Diaz meg Brenda remélem összekerül még, tényleg remek páros 🙂

  2. Nehany eve olvastam a konyvet,de nagyon megszerettem. Altalaban fantasztikus mufaju konyveket olvasok,de a Golyaregeny fulszovege felkeltette az erdeklodesem es kikolcsonoztem a konyvtarbol. Nem bantam meg.Nadine karakterebe teljesen beleeltem magam es nem csak azert mert olyan valosagos volt,hanem azert is,mert en is ilyen jelentektelen vagyok,mint ő.Csak ajanlani tudom barkinek,mert nagyon tanulsagos es a karakterek is szerethetok.

    • Nem vagy jelentéktelen. Ne is gondold magad annak, mert minden ember fontos, és valaki számára a világ közepe 🙂
      Azt örömmel olvastam, hogy neked is tetszett a könyv 🙂